„Siemens–Martin-acélgyártás” változatai közötti eltérés

a
 
=== Falazatok ===
[[Fájl:OpenHeartFurnaceWallEvolution.jpeg|bélyegkép|400px|A SM-kemencék falazatának fejlődése. Bal oldal: álló első és hátsó fal, középen: kifelé döntött hátsó fal, jobb oldal: befelé döntött első és hátsó fal (März–Boelens-típus). Jelmagyarázat:<br>'''1''' – első fal,<br>'''2''' – hátsó fal,<br>'''3''' – boltozat,<br>'''4''' – fenék,<br>'''5''' – csapoló nyílás,<br>'''6''' – fürdő.]]
<center>
{|
|'''1''' – első fal,||&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;||'''2''' – hátsó fal,||&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;||'''3''' –boltozat,
|-
|'''4''' – fenék,||&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;||'''5''' – csapoló nyílás,||&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;||'''6''' – fürdő.
|}
</center>
]]
A SM-kemencék profilját a kemencefenék, a boltozat, az első és a hátsó fal alakítja ki.{{refhely|Simon–Károly 1984|35. o.}} A munkatér első és hátsó fala az első időkben még függőleges volt, csak az 1930-as évektől kezdték kifelé dönteni a hátsó falat. Ez a megoldás indokolt volt ugyan a fal javítása miatt, mégis bizonyos üzemeltetési problémák forrása volt. Ezért alakult ki az úgynevezett März–Boelens-kemence, aminél az első és a hátsó falat is megtörve, befelé dőlve építették (Magyarországon a [[Dunai Vasmű]]ben működtek ilyen kemencék). Ez a megoldás a falazat mechanikai és hőterhelése, valamint az [[áramlástan]] szempontjából is kedvezőbb volt.{{refhely|Simon–Károly 1984|33. o.}}