Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''agyhártyagyulladás''' ('''meningitis''') az [[agyhártyák]]nak vagy agyburkoknak, azaz a [[központi idegrendszer]]t körülvevő hártyáknak a [[gyulladás]]os megbetegedése, ami súlyos, életveszélyes állapot, és [[Mentőszolgálat|sürgősségi orvosi beavatkozást]] igényel. Gyógyulás után is nagyon gyakran maradandó idegrendszeri károsodásokhoz vezethet az agyhártyák összenövése, hegesedése miatt.
 
A megbetegedés kiváltó okát tekintve két fő csoportba osztható: ezek az élő kórokozókkal történt [[fertőzés]] okozta és az egyéb kórokok által kiváltott (nem fertőzéses) gyulladások. A kettő közül a mikroorganizmusok által okozott fertőzés a gyakoribb kórok. Vírusok, baktériumok, gombák, de a [[Élősködő|paraziták]] is okozhatnak gyulladást. A nem -fertőzés -okozta agyhártyagyulladás eredete lehet [[rák (betegség)|rákbetegség]], a [[koponya]] fizikai sérülései, sugárzások, bizonyos vegyi anyagok, [[gyógyszer]]ek vagy [[Pszichoaktív szer|kábítószerek]].
 
A fertőzéses agyhártyagyulladás okozója lehet többféle vírus. A gombák és paraziták által okozta betegség viszonylag ritka.
Az agyhártyagyulladás második leggyakoribb okozói a baktériumok. Többféle baktérium okozhat agyhártyagyulladást, és a következmény ebben az esetben is igen súlyos lehet. A vírusokkal ellentétben szerencsére itt az [[antibiotikum]]ok időbeni, intenzív és lehetőleg célzott alkalmazása teljes gyógyuláshoz is vezethet.
 
Az agyhártyagyulladás egyes okozói ellen [[védőoltás]] áll rendelkezésre; ilyen kórokozók a ''[[meningococcus]]'' és a ''[[pneumococcus]]'' baktériumok, valamint a [[mumpsz]]vírus.