„A Hét (folyóirat, 1970–2003)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
Kritikák, esszék, tanulmányok alkotják az irodalmi rovat gerincét. (Rovatvezető haláláig, 1981-ig [[Baróti Pál]], azóta [[Szávai Géza]] és [[Adonyi Nagy Mária]]) A heti 12 oldalas számokra való áttérés óta a lap verset nem közöl. A prózai műfajok közül a tárcanovellát pártfogolja, mint amilyenek [[Huszár Sándor]]nak a bukaresti magyar értelmiségi mai életérzését kifejező írásai. E rovatban jelent meg folytatólagosan [[Méliusz József]] regényes esszé-sorozata, amely kötetben ''Tranzit kávéház'' címet kapott. Irodalomkritikával, irodalmi tárgyú esszével, tanulmánnyal leggyakrabban [[Bernád Ágoston]], [[Bretter György]], [[Csehi Gyula]], [[Cs. Gyimesi Éva]], [[Egyed Péter]], [[Fábián Ernő]], [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]], [[Gálfalvi Zsolt]], [[Gáll Ernő]], [[Horváth Andor]], [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]], [[Láng Gusztáv (irodalomkritikus)|Láng Gusztáv]], [[Molnár Gusztáv]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]], [[Szász János (író)|Szász János]], [[Szávai Géza]], [[Szilágyi N. Sándor]], [[Tóth Sándor (filozófus)|Tóth Sándor]] volt vagy van jelen. Az irodalmi örökséggel foglalkoznak Huszár Sándor irodalomtörténeti esszéi ([[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]]ről, [[Ioan Slavici]]-ról). [[Marosi Ildikó]] és [[Szekernyés János]] a romániai magyar irodalomtörténet köréből közöl fontos részadatokat – utóbbi a Bánság irodalmi helytörténésze –, [[Beke György]] interjúi a magyar–román irodalmi és művészeti kapcsolatok személyes vonatkozásait kutatják.
 
Színházi rovatában a lap kritikával kíséri a jelentősebb erdélyi magyar színházi bemutatókat, rendszeresen beszámol a bukaresti színházi életről. [[Kacsir Mária]] rovatszerkesztőn kívül leggyakrabban [[Gálfalvi Zsolt]], [[Lőrinczi László]], [[Oláh Tibor (irodalomtörténész)|Oláh Tibor]], [[Páll Árpád (író)|Páll Árpád]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]] közöl színibírálatot, drámatörténeti tanulmányt, ritkábban [[Szabó László (újságíró)|Szabó László]] is jelentkezik színházi témájú írásokkal. A filmkritikát mindvégig [[Halász Anna]] jegyezte. A képzőművészeti anyagok gondozója előbb [[Ágopcsa Marianna]], [[Adonyi Nagy Mária]], majd [[Kászoni Zoltán István]]; a lap grafikai szerkesztője 1978-ig [[D. Varga Katalin]], majd halála után [[Szilágyi V. Katalin]], a rovat főbb munkatársa [[Demény Lajos|Erdélyi Lajos]], [[Mezei József]], [[Murádin Jenő]], de bedolgozott a rovatba [[Szécsi András]] festőművész is. A zenei rovat a hazai zenei élet rendszeres fóruma; főmunkatársa [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]], gyakran közölt az első időkben [[Vermesy Péter]], mindvégig [[Rónai István (zongoraművész)|Rónai István]].
 
A lap tudományos oldalai átfogják a [[történelem]], [[szociológia]], [[filozófia]], [[pedagógia]] s a reáliák, műszaki tudományok minden területét; nagy teret szentelnek a jelentősebb, Romániában megrendezett nemzetközi tudóstalálkozóknak, előmozdítva e keretben Romániának Magyarországgal s a többi szomszédos állammal való tudományos-kulturális kapcsolatát. A rovatot haláláig, 1977-ig [[Dankanits Ádám]] vezette, utóda a társadalomtudományi közlemények szerkesztője, [[Rostás Zoltán]]. A történelmi vonatkozású közlemények elsősorban a romániai magyar nemzetiség múltját, a román–magyar együttélés mozzanatait tudatosítják ([[Csetri Elek]], [[Demény Lajos]], [[Egyed Ákos]], [[Fazekas János]], [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]], [[Spielmann József]]). A pedagógiai-lélektani témájú írások Baróti Judit gondozásában a korszerű oktatás kérdéseit tárgyalják, különös tekintettel az anyanyelvű oktatás fontosságára ([[Fey László]], [[Kovács Nemere]]). [[Ágoston Hugó]] rovatvezető a tudományos oldalakat tartja nyitva minden modern, új ismeret, alkotó gondolat előtt; a lap érdeme, hogy magyar nyelven közlő tudományos szerzőgárdát alakított ki maga körül, amely a korszak szintjén tájékoztatja olvasóit és vonja be őket a műszaki, tudományos fejlődés időszerű problémáiba. A leggyakrabban jelentkező nevek e cikkek alatt: [[Bakk Miklós]], [[Barabás Endre]], [[Bitay László]], [[Daróczi-Szabó Árpád]], [[Dóczy Tamás]], [[Jenei Dezső (gépészmérnök)|Jenei Dezső]], [[Kerekes Medárd]], [[Kozma L. György]], [[Létay László]], [[Mandics György]], [[Németh János (politikus)|Németh János]], [[O. Bogáthy Zoltán]], [[Ondrejcsik Kálmán]], [[Puskás Attila]], [[Salló Ervin]], [[Semlyén István]], [[Spielmann Mihály]], [[Sz. Benedek István]], [[Szabó Árpád (atomkutató)|Szabó Árpád]], [[Szabó Árpád (földrajzi író)|Szabó Árpád]], [[Szabó Zsigmond (biológus)|Szabó Zsigmond]], [[Szász-Fejér János]], [[Uray Zoltán]], [[Veres József]], [[Vörös Előd]]. A szerzők teljes névsorát megközelítően sem lehetne felsorolni, a lap 2121 külmunkatársat tart számon.