„Ábrai Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
Az [[első világháború]]ban orosz hadifogságba került, ahol megszervezte a labdarúgást! A [[Párizs|Colombes]]i ([[Franciaország|francia]]) stadion mikrofonja előtt közvetítette a [[Párizs]] – [[Budapest]] mérkőzést. A legnagyobb budai atlétikai egyesületének volt miniszteri biztosa.
A fogságból hazakerülve [[1917]]-ben tagja lett a Magyar Futballbírák Testületének. A játékvezetőket irányító szervezetnek, az országos és budapesti alosztály elnökségének tagja, főtitkári pozícióban. Az első [[Nemzetközi Sportbizottság]] tagja, [[1931]]-től a [[Magyar Futballbírák Testülete|Magyar Futballbírák Testületének]] (JT) főtitkára, majd [[1945]]-től elnöke, az MLSZ tagja. A [[Magyar Olimpiai Bizottság]]ban 1948-1951 között [[Sebes Gusztáv]] társaságában elnök, majd különböző feladatkörökben tevékenykedett. Tagja volt a TOTO (sportfogadás) intézőbizottságának is.
[[1956]]. [[november 1.|november 1jén]] megalakult az OTSB forradalmi bizottmánya. Az ügyeket a 15 tagú bizottmányból a következő ötös intézőbizottság intézte: dr. Ábrai Zsigmond, Tóth István, Hornyák Endre, dr. Szörényi Lóránd, dr. Tátrai István.
[[1959]]-ben megalapította a [[Játékvezető (folyóirat)|Játékvezető]] című szaklapot, amely, [[1975]]-től a [[Labdarúgás]] című folyóirat mellékleteként [[1996]]-ig jelent meg.
==Írásai==
| |||