„Pauler Ákos” változatai közötti eltérés

Komoly hagyományokra visszate­kintő tudós-politikus család leszármazottja volt. Nagyapja, a badacsonyi szőlőbirtokos, [[Pauler Tivadar]] (1816-1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, vallás és közoktatás miniszter, majd később igazságügyi miniszter. Édesapja, [[Pauler Gyula]] történetíró (1841-1903), levéltáros, az MTA tagja.<ref>[http://www.badacsonytomaj.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=125 Badacsonytomaj története], badacsonytomaj.hu</ref> A budapesti egyetem bölcsészkarára 1894-ben iratkozik be, ahol filozófiát és klasszika-filológiát tanul. Doktorátusi vizsgát 1898-ban teszi le, ''summa cum laude'' minősítéssel. <ref>[http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9512/SOMOSRO.pdf Somos Róbert: Az ifjú Pauler Ákos]</ref>A budapesti doktorátust köve­tően két esztendőt [[lipcse]]i és [[párizs]]i tanulmányúton tölt, 1898-tól egy éven át Lipcsében kísérleti pszichológiai tanulmányokat folytatott, majd egyéves párizsi tanulmányútja során Pierre Janet kísérleti pszichológiai előadásait halgatta és pszichológiai demonstrációit tanulmányozta. Tapasztalatai és tanulmányai összegzéseként 1901-ben megjelent ''„A positiv paedagogia alapelveiről”'' című könyve. Hazatérését követen, rövid [[pozsony]]i és [[kolozsvár]]i kitérő után a budapesti egyetem rendes professzorává, akadémi­kussá vált. Később a [[Filozófiai Társaság]] elnöke lett. A két háború közti hivatalos és intézmé­nyes filozófiai tudományosság leginkább pozicionált alakjává vált, miközben a logikai platonizmus alapjain építkező filozófia jelentős alkotójaként, a metafizika tradícióinak újraértelmezésén munkálkodott.