„Aragonit” változatai közötti eltérés

Az '''aragonit''' karbonát ásvány, [[dimorfizmus|dimorf]] alakja a [[kalcit]], vagy mészpát. Kristályai rombos oszlopok sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a [[vas]] (Fe) tartalom okozza. A láng hatására kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hullik szét. Kristályait leginkább tömeges kőzetekben, érctelérekben találják. [[Ólom]] tartalmú változata a ''tarnowitzit''. A [[barit]] [[bárium]] (Ba) és [[stroncium]] (Sr) tartalmú aragonitot ''alstonit''-nak nevezik. A [[kalcit]] hőmérséklet hatására gyakran alakul át aragonittá.

:Hasonló ásványok: [[kalcit]], [[barit]], [[stroncianit]], [[cölesztin]], [[topáz]], [[nátrolit]].

[[hidrotermás ásványok|Hidrotermásan]] magas mésztartalmú folyadékokból válik ki magmás kőzetekben [[utómagmatikus]] körülmények között. Gyakori az üledékes képződése forrásvizekből, de tömeges kiválásai ismertek tengeri üledékekben más karbonátokkal együtt.

[[Németország]]ban a [[Kaiserstuhl]] vidékén. [[Csehország]]ben több helyen megtalálható. Jellemző a [[Spanyolország]]ban az aragóniai előfordulás, amelyről elnevezése származik. [[Ausztria]] területén Karintiában található tömegesen. [[Olaszország]]ban SziciliábanSzicíliában és a [[Vezúv]] vidékén fordul elő nagyobb mennyiségben. Jelentős előfordulások vannak [[Franciaország]] területén. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] területén [[Arizona]] és [[Új-Mexikó]] szövetségi államokban vannak nagyobb lelőhelyek.

A magmatikus kőzeteknél gyakori a megjelenése: a [[Velencei-hegységbenhegység]]ben és a [[Badacsony]] területén, de a [[Balaton- felvidékifelvidék]]i bazalthegyek mindegyikén megtalálhatók tűs kristályai. [[Dorog]] és [[Kesztölc]] közelében több kisebb-nagyobb barlangban (pl. ''Sátorkő-puszta'') cseppköves, fürtös, kristályos előfordulások vannak, melyek a feltört CO₂ tartalmú hévizes forrásokból való kiválás eredményei. [[Tokod]], [[Süttő]] ''(Piszke)'', [[Bajót]], [[Lábatlan]] és [[Tatabánya]] ''(Felsőgalla)'' térségében a mészkövekben gyakran fordul elő aragonit. A Budai-hegyek dolomitjaiban a Gellérthegyen, az ''Ördög-orom'', ''Csillaghegy'', ''Róka-hegy'', ''Martinovics-hegy'' kőfejtőiben tiszta [[fennőtt kristályok|fennőtt]] aragonit kristályok vannak, [[kalcit]], [[barit]], [[gipsz]] és [[goethit]] társaságában.

A szlovákiai Martonházán a Várhegy északkeleti oldalán 660 m magasan nyílik az [[1954]]-ben felfedezett [[Martonházi-aragonitbarlang]], [[1972]] óta látogatható. A barlang mintegy 400 millió éves fillitekbe[[fillit]]ekbe ágyazott kristályos mészkőlencsében alakult ki mintegy 95–65 millió évvel ezelőtt. A mészkő egy része [[hidrotermális]] hatásra átalakult ankerittá[[ankerit]]tá és szideritté. A repedések mentén ezek a kőzetek a beszivárgó csapadékvíz hatására elmállottak, így keletkezett az [[okker. Ez azután később részben kimosódott, a helyén üregek jöttek létre. A barlangban ma is láthatók a fehér és a kékesszürke színű kristályos mészkőben kialakult okkermaradványok. Mégis a leglátványosabb a folyosók és termek mennyezetét meg oldásfülkéit borító, gombafonalakra emlékeztető ágas-bogas vasvirágcsoportok, vese, tű és spirális alakzatok. Ezek a föld alatti zárt térség sajátos hidrokémiai és klimatikus körülményei között jöttek létre.