Wikipédia

„Matteo Ricci” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 34 interwiki link migrálva a Wikidata d:q233340 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrástataroz}}
[[Fájl:Ricciportrait.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Matteo Ricci portréja]]
'''Matteo Ricci''' ([[Macerata]], [[1552]]. [[október 6.]], – [[MacerataPeking]] –, [[1610]]. [[május 11.]], [[Peking]]) [[olaszok|olasz]] [[jezsuita]] szerzetes, a [[kína]]i jezsuita misszió egyik megalapítója, a kereszténység kínai történetének legfontosabb alakja. Nevéhez fűződik az első, az európai és a kínai térképészeti ismereteket egyesítő világtérkép, a [[Kunjü vankuo csüantu]] elkészítése, az első [[portugál nyelv|portugál]]-[[kínai nyelv|kínai]] szótár megírása ([[Michele Ruggieri]]vel közösen), [[Euklidész]] [[Elemek|Elemeinek]] kínaira és a klasszikus [[konfucianizmus|konfucianista]] szövegek angolra fordítása.
 
A kínaiak ’l’-ként ejtik ki az ’r’-t, és előszeretettel használnak szótagnyi szavakat. Ezért „Matteo Ricci”-ből „Li Mato” lett Kínában. Ő értette meg elsőként, hogy az a Kathai ország, amiről [[Marco Polo]], azaz a kínaiaknál Ma Po írt, Kínával azonos.
 
Matteo Ricci titka a kitartás és az alkalmazkodóképesség volt. Először 1583-ban Guangdong tartományba jutott be, ezután 1595-ben Jiangxi tartomány fővárosába, Nanchangba, majd Nanjingba, végül 1601-tól Pekingben telepedett le. 1595-ig buddhista szerzetesnek öltözve járta az országot, ahogy Japánban és a Fülöp-szigeteken is szokása volt a misszionáriusoknak. Feismerte, hogy csak úgy nyerheti el a művelt kínaiak rokonszenvét, ha alkalmazkodik öltözködésükhöz és szokásaikhoz. Hosszú és nehéz tanulóéveket töltött el a klasszikus kínai kultúra tanulmányozásával. Fokozatosan sikerült kialakítania az evangelizációnak egy új módszerét, amely hangsúlyozta a klasszikus kínai hagyományok és a kereszténység közötti hasonlóságokat. A kínai hagyománytisztelet pártjára állt a buddhizmussal, taoizmussal és a népi hiedelmekkel szemben, s kielégítette az írástudók érdeklődését az európai tudományok, technológiák és művészetek iránt. A hittérítők megismertették Kínát néhány európai műszaki különlegességgel, például az órákkal- Matteo Ricci lett a kínai órásmesterek védőszentje, akit a 19. században Ricci bodhisattvaként (Li Madou pusa) tiszteltek. A jezsuitákat azonban nem elsősorban ezek miatt, a jobbára haszontalannak ítélt különlegességek miatt becsülték nagyra; sokkal inkább tudományos és műszaki ismereteik vívtak ki megbecsülést az udvarban és a magas rangú hivatalnokok köreiben. A császároknak mint matematikusok, csillagászok, térképészek, fordítók, festők és zenészek tettek szolgálatokat, s ezért egészen a 18. század végéig, a rend feloszlatásáig meg tudták őrizni pozíciójukat a pekingi udvarban.
{{csonk-életrajz}}
 
Az első jezsuita missziók azon az útvonalon jöttek létre, amelyen Matteo Ricci eljutott Makaóból Pekingbe: a Guangdong tartománybeli Zhaoqingben, Shaozhouban és Nanxiongban;
a Jiangxi tartománybeli Ganzhouban és Nanchangban; aJiangsu tartománybeli Nanjingban és Huaianban; valamint a Shandong tartománybeli Ji'nanban. A Ming-kor végére már a legtöbb tartományban megjelentek a missziók, de különösen nagy számban létesültek a Jangce alsó folyásánál és Fujian tartományban.
 
[[Kategória:Térképészek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Matteo_Ricci”