„Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Vitéz Boleszláv: jav |
eddig ma |
||
63. sor:
Kázmér 1058-ban meghalt. Utódja '''[[II. Boleszláv lengyel király|II. Boleszláv]]''' lett. Aktív külpolitikát folytatott, beavatkozott a környező országok - Cseh-, Magyar- és Oroszország - trónviszályaiba. Az első ilyen hadjárátot 1060-ban indította Magyarországra, hogy a szövetségesét, [[I. Béla magyar király|I. Bélát]] (ő II. Mieszko lányának a férje), trónra ültesse, azután 1074-ben – [[I. Géza magyar király|I. Gézát]] meg 1077-ben [[I. László magyar király|I. Lászlót]] támogatta. Hasonlóan támogatta a kijevi fejedelmet, [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszlávot]], 1077-ben, ő II. Mieszko másik lányának férje volt. Törekedett a királyi korona visszaszerzésére, azért következetesen harcolt a német császárok ellen és támogatta [[VII. Gergely pápa|VII. Gergely pápát]] az invesztitúraharcban. A törekvései sikerrel jártak - 1076-ban a pápa elismerte őt lengyel királyként. Azonban akadtak ellenségei is, mint például '''[[Szent Szaniszló]]''' krakkói püspök. A legenda szerint, bírálta a királyt, erre ő annyira megharagudott, hogy saját kezével leszúrta. Ezután a pápa kiátkozta, így Boleszláv Magyarországra menekült (1079). Az uralkodása annyira ellentmondásos volt, hogy a lengyel történelemben szelsőséges előneveket visel emiatt – Bőkézű (''Szczodry''), Merész (''Śmiały'') és Kegyetlen (''Okrutny'').
Elűzetése után nem fiai, hanem öccse, '''[[I. Ulászló lengyel fejedelem|I. Ulászló]]''' (''Władysław Herman'') került hatalomra. Hiába vette el [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] lányát, tekintélyt nem tudott kiharcolni. Ebben az is közrejátszhatott, hogy eléggé tehetetlen, határozatlan volt, hiányzott a kormányzáshoz szükséges tehetsége. Az uralkodó lemondott a királyi címről, a császársággal és Csehország szemben alárendeltté lett (a csehek meghódították Kis-Lengyelországot, a lengyeleknek sarcot kellett fizetniuk Sziléziáért). Helyette '''[[Sieciech]]'''
<!-- egyelőre eddig jutottam. QQQ -->
1114-ben Boleszláv megkötötte békeszerződéseket a császársággal és Csehországgal, azért meg tudta kezdeni a [[Pomeránia]] meghódítását. A Keleti Pomeránia ([[Gdańsk]]kal) hozzácsátolása 1119-ben következett, a Nyugati Pomerániáé pedig ([[Szczecin]]nal) – 1122-ban (1130-ban – [[Rügen]]é).
|