Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Az egykori hivatalos iratok alapján viszonylag (a többi véletlen folytán előkerült egykori kincshez mérten) jól rekonstruálhatóak az előkerülésének körülményei. [[Nagyszentmiklós]] a [[Maros]]tól délre a [[Bánát]]ban az egykori [[Aranka (folyó)|Aranka folyóhoz]] közel fekszik. Ez a terület az [[Alföld]] délkeleti része, síkság vagy ligetes [[sztyeppe]]. A lelőhely a várostól délnyugatra a Szigetnek nevezett helyen volt. Ezen részt a kiszáradt Aranka folyó ölelte körül. A helyszíni megfigyelések alapján a kincsek árokból kerülhettek elő, mely valamiféle menedékhely védműve lehetett. Ezen megfigyelések azonban nem igazolják egyértelműen az árokból való előkerülést.
 
Az egykori akták szerint Vuin Neru szerb parasztgazda [[1799]] [[július 3.|július 3-án]] a háza udvarán kerítésigazítás céljára árkot ásott. Ekkor akadt a páratlan kincsleletre, mely csak szeptember végére került a császári-királyi [[Régiségtár]]ba, [[Bécs]]be. A köztes időben a kincs útja görög és bécsi kereskedők kezén át vezetett [[Pest (történelmi település)|Pest]]ig, ahol [[Boráros János]] városbíró szedte össze. Az [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] felvett leltárban szerepel egy 24. tárgy is. Ez egy aranyrúd volt, melyet beolvasztás útján nyertek. Állítólag ez az egyik bikafejes csésze letört szarvából származik. Kiderült az is, hogy 4 korsó fülét letörték. Valószínűleg más edényeket is ily módon megrongáltak. Vuin Neru felesége azt is bevallotta, hogy néhány kisebb tárgyat megtartottak, illetve beolvasztottak.
 
== Kutatásának rövid története ==
366

szerkesztés