„Johann Gottfried Herder” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Illuminátus rendre link |
|||
12. sor:
Hogy ember- és világismeretét gyarapítsa, 1769-ben elhagyta állását s nagyobb útra indult. [[Párizs]]ba érkezte után holstein-eutini herceg utazótársául szólította föl, amit Herder elfogadott; de [[Strassburg]]ban elvált a hercegtől, s egy félévig maradt e városban, hogy egy szemét gyermekkora óta bántó könnycsatornáját gyógyíttassa. Ekkor ismerkedett meg vele az ifjú [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], akire a nagy tudományú, gondolkodó s szellemes Herder rendkívül nagy hatással volt.
Strassburgból [[Bückeburg]]ba ment Herder, ahol 1771-től 1776-ig szuperintendens és udvari lelkész volt. E hivatalában, valamint munkái után oly hírnévre tett szert, hogy a [[göttingen]]i egyetem 1775-ben a teológia tanárává meghívta; de Herder inkább [[Weimar]]t választotta, ahová Károly Ágost herceg Goethe közbenjárására meghívta. Itt az egyház és iskola, az irodalom és közművelődés terén nagyszabású és egész [[Németország]]ra, sőt a külföldre is kiható munkásságot fejtett ki. Weimarba költözése után Herder belépett az [[Illuminátus rend|Illuminátus rendbe]], 1800 és 1803 között csatlakozott Friedrich Ludwig Schrödernek a szabadkőműves rituálék megújítása érdekében végzett munkájához.{{refhely|Szabadkőműves Wiki}}
Életének estejét fokozódó idegessége és betegeskedése kietlenné és szánalmassá tette. Legjobb barátaival, Goethével és [[Friedrich Schiller|Schillerrel]] is meglazult ez időben a régi benső viszony, s végül egészen elszigetelve, a világtól elzárva élte utolsó napjait.
| |||