„Demagógia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a görög szó átírása és apró javítások |
|||
2. sor:
{{részben nincs forrás}}
A '''demagógia''' (a [[görög nyelv|görög]] δημος ''(demos, nép)'' és αγωγειν ''(
== Értelmezések ==
14. sor:
A kifejezést manapság elsősorban a politikai ellenfél lejáratására használják.<ref>Abból, hogy egy ország szellemi hangadói évente hányszor használják a demagógia szót, pontosan meg lehet állapítani, hogy milyen mértékben tartják műveletlennek azokat, akikhez szólnak.(Illyés Gyula: Demagógia Nyugat 1937.5.szám ŐRJÁRAT http://epa.niif.hu/00000/00022/00616/19613.htm</ref>
A demagógok szívesebben időznek hamis kérdések, mint valóságos kérdések körül. Nem mindegyik demagóg nyúl hamis kérdésekhez az egyes kisebbségi csoportok állítólagos vétkei kapcsán, de a többségük ezt teszi. Amit mondanak, az többnyire a tekintélyelvű személyiségtípus igényeihez van igazítva.<ref name=autogenerated1>Gordon W. Allport: Az előítélet, ford. Csepeli György, 1977</ref>
A demagógiára leginkább fogékony emberek előítéletes személyiségek. Az előítéletes személyek nem törődnek azzal, hogy világképük szűk körre terjed ki, és szerkezete nincs összhangban a világgal
▲A demagógiára leginkább fogékony emberek előítéletes személyiségek. Az előítéletes személyek nem törődnek azzal, hogy világképük szűk körre terjed ki és szerkezete nincs összhangban a világgal, számukra csak az a fontos, hogy világképük világos és áttekinthető legyen. Ahol nincs rend, ott rendet csinálnak.
A járt utat akkor sem hagyják el, amikor új megoldásokra lenne szükség. Hacsak módjuk van rá, mindenbe belecsimpaszkodnak, ami ismerős, biztonságos, egyszerű és határozott körvonalakkal rendelkezik.<ref name=autogenerated1 />
26 ⟶ 27 sor:
'''Vagy velünk, vagy ellenünk ([[hamis dilemma]])''' – Ha a demagóg úgy állítja be a helyzetet, mintha az adott témában csak kétféle álláspont lenne lehetséges. Például: „Kovács nincs velünk, ezért ellenünk van.” Ezzel kizárjuk annak lehetőségét, hogy az illető az adott kérdésben nem foglal állást egyik fél mellett sem.
'''Oda nem illő tények''' felhozatala, hogy álláspontunkat (termékünket stb.) kedvezőbb színben tüntessük fel – Például „Üdítőitalaink nem tartalmaznak nátrium-tioszulfátot.” Ez ugyan valószínűleg igaz, ám mivel a kérdéses
'''Érzelmi „támadások”''' – kísérlet arra, hogy a vitát az érzelmek szintjére helyezzük. Példák: „Mindenki ellenem van!” „Nem lehet egyszer véletlenül nekem is igazam?”
32 ⟶ 33 sor:
'''„[[Démonizálás]]”''' – mások (személy vagy csoport) „morális veszélyként” való beállítása. Ez gyakran jár együtt a bűnbakkereséssel, azzal, hogy másokat hibáztatunk a saját problémáink miatt.
'''[[Goebbelsi propaganda]]''' – hazugságok (akár óriási képtelenségek) folyamatos, állandó ismételgetése és terjesztése; mivel a tapasztalat szerint magának az ismételgetésnek is
'''[[Érvelési hibák]]''' –
== Példa: egy demagóg program ==
42 ⟶ 43 sor:
* '''Kijátszottak benneteket''' - A hozzánk hasonló őszinte és tisztességes embereknek mindig a balek szerepe jut. Tennünk kell valamit. Általános összeesküvést szőnek ellenünk.
* '''Az összeesküvők romlott nemi erkölcse közismert''' -
* '''Jelenlegi kormányunk korrupt''' - A kétpártrendszer becsapás. A demokrácia csupán „bűvészeti
* '''Ellenségeink alacsonyrendű állatok, csúszómászók, rovarok baktériumok''' - Végezni kell velük, tennünk kell valamit.
* '''Mi a teendő, ha egyszer már ég a ház?''' - A válasz egyszerű, az őszinte szívű emberek vezérre várnak.
* '''A helyzet máris
* '''Mindenki ellenem van''' - A mártírotok vagyok. Az ellenség az életemre tör, de a nép érdekében ezt is vállalom. Én foglak vezetni benneteket.
61 ⟶ 62 sor:
== Irodalom ==
* C. McWilliams: ''Prejudice
* J.M. Jones: ''Prejudice and racism.'' Reading 1972
== Kapcsolódó linkek ==
| |||