„Frank Finlay” változatai közötti eltérés

a
a (Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q738521 adatába)
Az [[1970-es évek]] második felében Finlay újabb tévés produkciókkal növelte népszerűségét: a ''Bouquet of Barbed Wire'' és az ''Another Bouquet'' nagy sikernek bizonyult Angliában. Az [[1980-as évek]] terméséből említésre méltó az erotikus botrányfilmjeiről híres [[Tinto Brass]] ''[[A kulcs (film, 1983)|A kulcs]]'' ([[1983 a filmművészetben|1983]]) című munkája, melyben Finlay a [[Stefania Sandrelli]] megformálta szépasszony férjét alakította, aki idős korában is fogékony maradt a női bájak iránt. Szerepelt a hányatott sorsú orosz tudósról, [[Andrej Szaharov]]ról szóló tévéfilmben. Fontos szerepet kapott [[Charles Dickens|Dickens]] ''Karácsonyi ének'' című művének [[1984 a filmművészetben|1984-es]], és [[Erich Maria Remarque|Remarque]] ''A diadalív árnyékában'' című klasszikusának [[1985 a filmművészetben|1985-ös]] tévés feldolgozásaiban is. Richard Lester jóvoltából az öreg, de változatlanul hiú Porthos figuráját szintén életre kelthette ''[[A testőrök visszatérnek]]'' ([[1989 a filmművészetben|1989]]) című ironikus kalandfilmben. A színész valószínűleg nem találta túl viccesnek, amikor a tekintélyesnek tartott ''Halliwell's Filmgoer's Companion'' 9. kiadásában azt olvashatta, hogy [[1986 a filmművészetben|1986-ban]] ő már elhunyt.
 
Az [[1990-es évek]]ben Finlay továbbra is megosztotta energiáit a televízió, a film és a színpad között. Kitűnő epizódalakítást nyújtott [[Roman Polański]] világsikerű drámájában, ''[[A zongorista|A zongoristábanzongoristá]]''ban (2002) mint a címszereplő apja. Szó volt arról, hogy a lengyel rendező következő filmjében, a ''[[Twist Olivér (film, 2005)|Twist Olivér]]''ben (2005) is játszani fog, ám erre végül nem került sor.
 
== Magánélet ==