„Második champagne-i csata” változatai közötti eltérés

Az antant hadvezetése úgy gondolta, hogy a központi hatalmakat hamarosan sikerülhet a végkimerülés szélére taszítani. Németország és szövetségeseinek csapatai szerte-szét szóródtak [[Európa|Európában]], az antant csapatai minden fronton számbeli fölényben voltak velük szemben. Az [[1915]] júliusában megtartott vezetői értekezleten egyeztették az antant államai támadási terveiket. Úgy határoztak, hogy szeptember és október napjaiban egyidejű és összehangolt támadássorozatba kezdenek nyugaton, keleten és az Isonzó mentén. A hadművelet célja, hogy végleg kimerítsék [[Németország]] katonai erejét, illetve hogy a háború folytatásához kedvezőbb fronthelyzetet harcoljanak ki. Ha a hadműveletek sikerrel járnak, akkor az antant reményei szerint Bugária, és Románia csatlakozik az Antanthoz, megnyitván ezzel egy új [[DélkeletBalkán-Európafélsziget|balkáni]] frontot és végleg elvágva Törökországot szövetségeseitől.