„Szputnyik–2” változatai közötti eltérés

a
amely
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (amely)
|rss hírek =
}}
A '''Szputnyik–2'''-t ({{oroszul|Cпутник-2}}) 1957. november 3-án állították föld körüli pályára. A második űreszköz volt, és az első olyan űrjármű, amiamely egy [[élőlény]]t vitt magával. A Szputnyik–2 2 méter alapátmérőjű, 4 méter magas, kúp alakú űrkapszula volt, amely rádióadót, távolságmérő rendszert, egy vezérlőegységet, különböző tudományos műszereket és hőmérséklet-szabályozó rendszert tartalmazott. Egy különálló, légmentesen lezárt kabinban egy kísérleti [[Kutya|kutyát]] (Lajkát) vitt magával. Így [[Lajka (űrrepülés)|Lajka kutya]] lett a világűrbe felemelkedett első [[Föld]]lakó. A televíziós felvételeket, melyeken kutyák láthatóak a [[Szputnyik–5]] fedélzetén, sokszor tévesen mutatják a Szputnyik–2 kapcsán, mivel a jármű felszereléséhez nem tartozott videokamera.
 
== A küldetés menete ==
 
== Az "utas" ==
Az első élőlény földkörüli pályán [[Lajka (kutya)|Lajka kutya]] – eredeti nevén ''Kudrjavka'' –, egy 6 kg-os [[nőstény]] [[terrier]] volt. A Szputnyik–2 kárpitozott űrkabinja elég helyet biztosított számára, hogy lefeküdhessen és felállhasson. Élelmet és vizet automatikusan adagoltak számára [[zselé]]s formában. Lajka egy hámot viselt az [[anyagcsere]]-termékek felfogására. A korai adatok szerint a kutya kissé izgatott volt, de evett az ételéből. Az „utas” biztonságos visszajuttatására a [[Föld]]re aakkor korban még nem volt lehetőség, így a tervek szerint Lajkát elaltatták volna 10 nap után, de – amint 2002 októberében orosz források nyilvánosságra hozták – Lajka néhány órán belül túlmelegedésben meghalt. AEz a kutatás szolgált az első adatokkal arról, hogyan viselkedik egy élő [[szervezet (biológia)|szervezet]] a [[világűr]]ben.
 
== A Szputnyik–2 és a Van Allen sugárzási öv ==