„Tomcsa Sándor” változatai közötti eltérés

A december 18-i szám már egy újabb művészi tevékenységre hívta fel a figyelmet: Amíg a szerző eljut odáig című egyfelvonásos színművét adták elő Az előadás megismétlődött [[1937]]. január 16-án, amelyen Ferenczy Böske dalokat énekelt. Ekkor kezdődött az a beteljesületlen szerelem, amely a síron túl is tartott, egészen Ferenczy Erzsébet haláláig,1988-ig. Hiába hírneves karikaturista az akkor harmincéves Tomcsa Sándor, nem elég vagyonos ahhoz, hogy feleségül vehesse a nála nyolc évvel fiatalabb hajadont.

 

[[1940]]-ig munkatársa maradt a a lapnak, egészen megszűnéséig, de nem költözött Brassóba. Ekkor vált mindennapivá a preferánsz-parti Tomcsa életében. Ezután ritkultak a karikatúrák, a kiállításos rajzestek, de születtek az egyfelvonásosak és azok a kabaré-számok, amelyeket a műkedvelők játszottak a kultúrházban, és a cikkek, tárcák, novellák a mindent elnyelő napilap számára. És titokban rengeteget olvasott.

[[1934]]-ben regénnyel lepte meg olvasóit, címe ''Szvoboda Augusztin rémtette''. A regény a családi meleg utáni vágyát fejezi ki, ám a felelősségvállalás számvetésekor a gazdasági helyzet játssza a szerepet. A szereplő, Kassay elmélkedéséből azt olvassuk ki, hogy Tomcsa életéből kiestek a kamaszkori évek: a háború borzalmai elsöpörték. A regény a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] és a [[Népújság]] 12. Mellékletében jelent meg az ''Ajándék regénytár'' sorozatban. De csak ezt a kiadást érte meg, mert az [[Erdélyi Helikon]] hasábjain megjelent [[Kovács György]]-recenzió elmarasztalta.

 

 

Székelyudvarhelyen tovább folytak a Tomcsa-estek, vidám estek vagy konferáló-estek, amelyek városa irodalmi életének külön színfoltjai, az író maga adta elő műveit, sőt rögtönzött karikatúrákkal illusztrálta is. Lírikus hangvételű novellái is születnek, hogy felhívja a figyelmet a háború borzalmaira.

Az [[1940]]-es bécsi döntés után megszűnt a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], Tomcsa munkanélkülivé vált. Benyújtotta kérelmét a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium illetékeseihez, korábbi pénzügyi tevékenységére hivatkozva. Megkapta az állást, 1943-ban I. osztályú adótiszt lett.

[[1944]]-ben a haza újra a frontra szólítja, ezúttal az [[Úz]] völgyébe. Itt vészelte át a második világháború borzalmait.

A háború után Tomcsa elvesztette bérlakását, munkanélkülivé vált, csak alkalmi közlések honoráriumából élt. Születtek az egyfelvonásosak, jelenetek a Tomcsa-estekre.

[[1945]]-ben a ''Népvédelem'' kultúrfelőse lett Székelyudvarhelyen és [[1946]]-ban tagja lett a [[Romániai Magyar Írók Szövetsége|Romániai Magyar Írók Szövetségének]]. A tagsággal jogot szerzett a könyvkiadáshoz.