„Székelyudvarhelyi tudományos könyvtár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Székelyudvarhelyi tudományos könyvtár''' – Székelyudvarhelynek különösen fontos intézménye, évszázadokon át alakult szellemi horizontjának tükre a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Ezt a dokumentációs könyvtárat az 1600-as évek derekáig visszavezethető múltú, 1948-ban államosított Római Katolikus Főgimnázium és Református Kollégium, az egykori Állami Főreáliskola, valamint az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola tanári könyvtárainak állagából 1958–59-ben [[Jakó Zsigmond]] és diákjai, majd 1961–91 közötti könyvtárosa, [[Hubbes Éva]] alakította ki.
 
A mai állományának több mint egykilencedét jelentő 8300 régi könyv hazai osztályozás szerint a következőképpen oszlik meg: közel 2600 könyv (31%) 1700 előtt megjelent, közel 4500 kötet (54%) 1701–1800 között megjelent külföldi kiadvány, míg 11,5%-ot kitevő majdnem 950 könyv hazai (erdélyi) nyomtatvány. Kéziratot 245-öt ([[Benkő József]]: ''Transsilvania specialis'', Magyarósi Szőke József: Geometria, [[Bethlen János (főispán)|Bethlen János]]: ''Rerum Transsylvanicarum'', stb.), ősnyomtatványt hármat tartunk nyilván (1489-, 1490- és 1492-ből). A külföldi könyvek között olyan híres könyvnyomtatók és kiadók termékeivel találkozhatunk, mint az [[amszterdam]]i Hondius, Jansonius és Elzevir, az [[antwerpen]]i Bontius, a [[bázel]]i Bert­schius, Frobenius és Oporinus, a [[genf]]i Crispinus, a [[hannover]]i Weche­lius, a [[köln]]i Hieratus, a [[london]]i Bolifantus vagy a [[Velence (Olaszország)|velencei]] Aldinus nyomtatványai. A hazaiak zömét (kb. 72%) [[Kolozsvár]]on nyomtatott kiadványok jelentik, a többi: [[Nagyszeben|szebeni]] (15%), [[nagyvárad]]i (4%), [[Nagyenyed|enyedi]] (3,1%), [[gyulafehérvár]]i, [[marosvásárhely]]i (2–2%), illetve egyre csökkenő arányban [[csíksomlyó]]i, [[brassó]]i, [[nagykároly]]i, [[beszterce]]i, [[Balázsfalva|balázsfalvi]] kiadvány. Az 1711-ig nyomtatott régi magyar kiadványok feltárása megtörtént, és ennek adatai már beépültek a Régi Magyarországi Nyomtatványoknak a budapesti [[AkadémiaAkadémiai Kiadó]]nál eddig megjelent köteteibe. Az [[Országos Széchényi Könyvtár]] régi könyvekkel foglalkozó szakembereivel együttműködve az 1711 utáni kiadványok feltárása és leírása során több nagyon ritka, sőt néhány bibliográfiailag ismeretlen jellegű nyomtatvány vált ismertté.
 
A mai Tudományos Könyvtárba került 1961 után a Római Katolikus Gimnázium tanári könyvtárából származó mintegy 15 000 kötet is, köztük az 1526–1528 körül keletkezett ''Székelyudvarhelyi Kódex'', melyet az 1989-es rendszerváltozás óta a katolikus parókián őriznek restaurált állapotban. (A [[Magyar Nyelvtudományi Társaság]] gondozásában Budapesten 1993-ban jelent meg hasonmás kiadása.) A könyvtár gazdag lap- és folyóirat-gyűjteménnyel rendelkezik, köztük helyi kiadásúakkal is, s ez az anyag értékes forrása a helytörténeti kutatásoknak. A könyvtári rend egykori helyreállítójának – Jakó Zsigmond professzornak – köszönhetően a két nagy ([[Kálvinizmus|református]] és [[Római katolikus egyház|katolikus]]) gyűjtemény 1979-ben kiegészült a kolozsvári egyetemi könyvtár egyik aligazgatójának – Tóth Kálmánnak – az erdélyi [[Unitárius vallás|unitarizmus]]sal, [[Zsidó vallás|zsidóság]]gal, a két világháború közti erdélyi magyar könyvkiadással kapcsolatos gazdag magángyűjteményével.