„Romániai magyar műszaki irodalom” változatai közötti eltérés

A romániai magyar nyelvű műszaki irodalom csak nagy hézagokkal fogja át a szakterületeket. Gyengeségének oka az, hogy nincsenek alkotó műhelyei, nincs magyar nyelvű műszaki főiskola-hálózat, mely kialakítsa a szükséges tudományos központokat, ahol fejlődésnek indultak volna romániai magyar műszaki irodalmat termelő bázisok. Általában kevés az eredeti mű, több a fordítás, főleg [[román nyelv|román]] és [[orosz nyelv]]ből. Sok magyar szerző jelentős tudományos műveket román nyelven jelentet meg, egyrészt mert nincs is rá kiadó, aki az anyanyelvén megjelentethetné, másrészt kellő szaknyelvi kiképzés híján az utóbbi évtizedekben kinevelődött nagyszámú magyar műszaki közönség nem vásárlója a lehetséges magyar nyelvű műszaki szakmunkáknak.

 

 

Az 1920 és 1940 között megjelent romániai magyar műszaki kiadványok inkább hagyományértékűek. Ezek főleg az akkor elterjedő [[rádió]]készülékekkel foglalkoznak gyakorlati szempontból. Ilyen [[Adorján Pál]] ''Rádió ABC'' ([[Nagyvárad]], 1924) és ''Hogyan építek magamnak egy elektroncsöves rádiófelvevőt?'' (Nagyvárad, 1927) c. munkája vagy [[Joánovics Pál]] népszerű munkája a rádió alapvető ismeretéről ([[Kolozsvár]], 1926). Ebben az időben a [[németország]]i Singer Varrógépgyár is ismertetőt ad ki gyártmányairól (1929). Jelennek meg [[gép]]szerkezettani felvilágosító könyvek is, mint amilyen Kneusch-Herdlicska ''A simmeringi motoroseke'' ([[Sepsiszentgyörgy]], 1922) és [[Takács Lajos]] ''A mozdony-gép és alkatrészei'' ([[Nagykároly]], 1925) vagy Czirbus J. ''A modern autó szerkezete és működése'' ([[Brassó]], 1929) c. munkája. Ugyancsak gyakorlati jelentőségű [[Roth László]] ''Új fotográfia'' (Temesvár, 1933) és [[Orient Gyula]] ''Az órák'' (Kolozsvár, 1934) c. kiadványa.