[[Sámuel bolgár cár]] [[976]] óta terjeszkedett a [[DélkeletBalkán-Európafélsziget|Balkánon]] kezdett: a Dunától délre egészen [[Athén]]ig elért, birodalma a [[Fekete-tenger|Fekete-]] és az [[Adriai-tenger]] között húzódott olyan területeken, amiket a bizánciak az elmúlt háromszáz évben szereztek vissza vérrel-verejtékkel. Baszileiosz bosszút esküdött, és háborút indított, mely a következő években letarolta a [[DélkeletBalkán-Európafélsziget|Balkánt]]. Mindkét fél nagy győzelmeket aratott, de Sámuel sokáig húzta a döntő összecsapást, remélve, hogy a túlerőben lévő [[görögök]] kimerülnek, seregük pedig szétmorzsolódik. Végül a császár sarokba szorította bolgár ellenfeleit, és a kleidioni csatában ([[1014]]) döntő győzelmet aratott. 14000 foglyot ejtett, akiket megvakítva küldött haza. A hagyomány szerint minden századik bolgárnak egy szemét meghagyták, hogy a többit hazavezethessék. Sámuel cár állítólag belehalt a fájdalomba, amikor meglátta hazatérő seregét. A háború még négy évig folytatódott, de végül sikerült leigázni a bolgárokat és a [[szerbek]]et. A birodalom határa 400 év óta először ismét a [[Duna]] mentén húzódott. Győzelme után nyerte el Baszileiosz a ''Bulgaroktónosz'' (Bolgárölő) melléknevet.