„Béky-Halász Iván” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{formasablon
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
Béky-Halász Iván azok közé a költők közé tartozik, akiket az [[56-os magyar forradalom]] leverése sodort Kanadába. A [[Torontó]]ban töltött 25 év alatt fejtette ki irodalmi és közéleti tevékenységét.
 
A budapesti [[piarista]] gimnáziumban érettségizett, majd a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] Jogtudományi karán 1942-ben jogi doktorátust, a torontói egyetemen 1967-ben, könyvtárosi oklevelet szerzett. Költői pályáját a harmincas években, a [[Thurzó Gábor]] által szerkesztett [[Élet (lap)|Élet]] című katolikus lap munkatársaként kezdte. Irodalmi pályáját azonban hamar félbetörte a háború és a hadifogság, majd egy [[koncepciós per]] áldozataként hosszú éveket töltött börtönben. [[1956]]-ban az [[Igazság (lap)|Igazság]] című forradalmi lap munkatársa volt.
Költői pályáját a harmincas években, a [[Thurzó Gábor]] által szerkesztett [[Élet (lap)|Élet]] című katolikus lap munkatársaként kezdte. Irodalmi pályáját azonban hamar félbetörte a háború és a hadifogság, majd egy [[koncepciós per]] áldozataként hosszú éveket töltött börtönben. [[1956]]-ban az [[Igazság (lap)|Igazság]] című forradalmi lap munkatársa volt.
 
Kanadába az 56-os forradalom leverése után érkezett, és a torontói egyetemi könyvtár munkatársa lett. Ez alatt az idő alatt, közel harmincezer kötetes könyvtárrészt hozott létre a magyar nyelv és irodalom, valamint a történeti művek tanulmányozására. A könyvtár magyar anyagát bibliográfiai füzetekben adta közre. Bibliográfiai munkái közül kiemelkedő a magyar forradalomról írt kiadványa. (''(Bibliography of the Hungarian Revolution,''. University of Toronto Press, 1963.).
Könyvtári munkája mellett több magyar költő verseit ([[Csoóri Sándor]], [[Pilinszky János]], [[Kálnoky László]], [[Ladányi Ferenc]], [[Rónay György]] ) stb. ültette át angolra.
Nagyon aktívan részt vett a magyar közösség életében. Gyakori előadója volt irodalmi és egyéb társadalmi rendezvényeknek.
Szerkesztőbizottsági tagja volt a [[Magyar Történelmi Szemle]] című folyóiratnak, 1978-79-ben pedig a [[Tanú]] című lapot szerkesztette.
Fa- és fémszobraival számos kiállításon szerepelt. 1975- ben neki ítélték a Canadian National Exhibition első díját. A hetvenes években a Kanadai Szobrásszövetség titkára volt.
 
Könyvtári munkája mellett több magyar költő verseit ([[Csoóri Sándor]], [[Pilinszky János]], [[Kálnoky László]], [[Ladányi Ferenc]], [[Rónay György]] ) stb. ültette át angolra.
Költői pályája a hetvenes években bontakozott ki. Kanadában publikálta első verseskötetét ''Arccal a falnak'' címmel, 1972-ben, majd azt követte a ''Rab és börtönőr'' című kötete, 1975-ben. Első versesköteteire a szonett-forma jellemző, s költeményei az elmúlt negyven év élményanyagából táplálkoznak. (Szerelem, háború, börtönévek, hadifogság).
Nagyon aktívan részt vett a magyar közösség életében. Gyakori előadója volt irodalmi és egyéb társadalmi rendezvényeknek.
 
Szerkesztőbizottsági tagja volt a [[Magyar Történelmi Szemle]] című folyóiratnak, 1978-79-ben pedig a [[Tanú]] című lapot szerkesztette. Fa- és fémszobraival számos kiállításon szerepelt. 1975- ben neki ítélték a Canadian National Exhibition első díját. A hetvenes években a Kanadai Szobrászszövetség titkára volt.
 
Költői pályája a hetvenes években bontakozott ki. Kanadában publikálta első verseskötetét ''Arccal a falnak'' címmel, 1972-ben, majd azt követte a ''Rab és börtönőr'' című kötete, 1975-ben. Első versesköteteire a [[szonett-]]forma jellemző, s költeményei az elmúlt negyven év élményanyagából táplálkoznak. (Szerelem, háború, börtönévek, hadifogság).
 
Korai költészetére legerőteljesebben [[Ady Endre]] lázadó hangvétele és [[Juhász Gyula]] finom líraisága hatott. A hetvenes évek vége felé merőben új költői hanggal jelentkezett. Ezekben az években több versesfüzetet is publikált. ''Tomiban már virágoznak a fák'', (1979), ''Áldott kikötők'' (1979), ''Korai dér'' (1981), ''Indián nyár'' (1981). A korábbi szonett-formát felváltották a rövid szabadversek. Költői hangjára a fanyar bölcselkedés, a finom irónia jellemző. Versei rendkívül tömörek, fegyelmezettek, lényegre szoritkozóak. Metaforákat, komplex költői képeket viszonylag ritkán használ. A közelmúlt történelmi megpróbáltatásait átélt ember életérzését, világképét visszafogottan, csupán a leglényegesebbre szorítkozva, epigrammaszerűen kívánta megragadni.
19. sor:
 
==Források==
* Béládi-Rónai-Pomogáts: Nyugati magyar irodalom. Bp. 1986.
 
* Bisztray György: Hungarian-Canadian literature. Toronto, 1987.
*Béládi-Rónai-Pomogáts: Nyugati magyar irodalom. Bp. 1986.
* Tűz Tamás: Arccal a falnak. 1972.
*Bisztray György: Hungarian-Canadian literature. Toronto, 1987.
*Tűz Kabdebo Tamás: ArccalRab és börtönőr. aKat falnakSzle. 19721975.
* Kerék Imre: Mint vándor régi metszeten. Béky-Halász Iván válogatott verseiről. Pannon Tükör., 1997.
*Kabdebo Tamás: Rab és börtönőr. Kat Szle. 1975.
*Kerék ImreMiska János: MintÁldott vándorkikötők. régiMegkésett metszeten.búcsú Béky-Halász Iván válogatott verseirőlIvántól. Pannon Tükör.Könyvtáros, 19971999.
A határon* túli magyar irodalom[http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/671.html A határon túli magyar irodalom]
*Miska János: Áldott kikötők. Megkésett búcsú Béky-Halász Ivántól. Könyvtáros, 1999.
Kortárs magyar* írók[http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/b/i001191.htm Kortárs magyar írók]
 
Külső források
 
A határon túli magyar irodalom[http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/671.html]
Kortárs magyar írók[http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/b/i001191.htm]
 
[[Kategória:Magyar írók|Beky-Halasz]]
[[Kategória:Magyar műfordítók|Beky-Halasz]]
{{forma}}