„Usztasa” változatai közötti eltérés

11 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
korr
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: 37 interwiki link migrálva a Wikidata d:q151179 adatába)
a (korr)
== Története ==
 
Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban a merénylet után letartóztatták az [[usztasa vezérkar]]tvezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
 
A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát ún. [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' alapították meg (1941. áprilisa)áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniaboszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egy millióegymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.
 
A [[Független Horvát Állam]] létrehozásában a horvát [[Római katolikus egyház]] is kivette részét. [[Alojzije Stepinac]], Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát [[ferences rend]]i barátok is.
 
== Utóélete ==