„Török Bálint (hadvezér)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav. |
a clean up, replaced: *{{ → * {{ AWB |
||
9. sor:
A [[mohácsi csata|mohácsi csatában]] az ifjú Bálint [[Ráskay Gáspár]] mellett a királyi testőrség egyik parancsnokaként vett részt, és egyesek szerint amikor Tomori észrevette, hogy Bali bég megkerüli a magyar fősereget, őket küldte ellene, de az utasítást nem teljesítették.<ref>Magyar história 1566-1608 (Szerk.: Nagy Gábor)68.-69.o.68.-69.o.</ref> Ezután a tokaji országgyűlést követően [[Szapolyai János|János király]] kormányának egyik legfontosabb tagjaként temesi főispán és az ezzel együtt járó [[alsó-magyarország]]i főkapitányi tisztet töltötte be.
[[1526]]-ban vagy hatvanhét lovassal [[Szabadka|Szabadkán]] megtámadta a birtokai egy részét elfoglaló szerb felkelőt, [[Cserni Jován]] „cárt” (a fekete embert), és a [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] kezdetét jelentette. Miután vereséget szenvedett tőle - bár Szabadkát sikerült visszavennie - 1527-ben megállapodott vele, és rövid időre mindketten átpártoltak Ferdinándhoz. Nemsokára legyőzi Perényi Péter János-párti erdélyi vajdát, azonban [[Czibak Imre|Czibak Imrétől]] vereséget szenved. Ekkor Szegedre menekül, ahol egy Orbán nevű jobbágy halálosan megsebesíti. Erre Török Bálint Tornyosra ment, ahova a haldokló szerb vezért vitték, levágta fejét, amit büszkén elküldött János királynak. Néhány nap múlva azonban jelentkezik a parasztember - aki egyébként tettéért nemességet kapott - és akkor szégyenében [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándhoz]] bujdosik.<ref name="ReferenceA">Magyar história 1566-1608 (Szerk.: Nagy Gábor)68.-69.o.</ref>
Ezután sok évig hűségesen, bár nagy áron szolgálja a Habsburg királyt: ő ugyanis Szigetvárral jutalmazza. Ebben a várban vette őt 1530-ban ostrom alá két akkor János-párti főúr, [[Nádasdy Tamás]] és Kápolnay Ferenc, azonban annak hírére, hogy [[Roggendorf Vilmos|Roggendorf]] megostromolta Budát, felhagynak a harccal. Ekkor Török Bálint a hozzá csatlakozó Kápolnayval az ostromlók táborába siet. Néhány évvel később azonban konflilktusba keveredik [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklóssal]], ugyanis mindketten a vránai perjelséget kívánták megszerezni. Ekkor azonban a főúr ambícióit sokalló Ferdinánd jóváhagyását adta egy az ellene irányuló, sikertelen merényletre, minek hatására 1536-ban Török Bálint újra János király pártjára állt. Ezzel a pártállásával több vármegyét is [[I. János magyar király|Szapolyai]] pártjára vont, minek következtében János pártja fontos pozíciókra tett szert az egész [[Dunántúl]]on és a [[Felvidék]]en is. Szapolyaihoz való hűtlenségét egyébként azzal tette jóvá, hogy elfoglalta Kápolnay Ferenc újonnan emelt Gerenas nevű Dél-Dunántúli várát, fosztogatóhadjáratai közbontját, és tulajdonosát elűzte.<ref
[[I. János magyar király|János király]] az átállást [[Hunyad vármegye]] örökös grófságával, az ehhez tartozó négy várral és uradalmaival és az ország legnagyobb uradalmának, [[Debrecen]]nek elajándékozásával hálálta meg. Ezek a legújabb szerzemények Török Bálintot az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb földbirtokosává tették. A [[Hunyadi]]ak kora óta nem alakult ki egyetlen személy kezén ilyen hatalmas birtokkomplexum. Török Bálint a somogyi főispánság és hunyadi grófság tiszte mellett birtokolta Hunyad vm.-ben [[Hunyad]], [[Déva]], [[Morzsina]] és [[Kolc]] várakat és uradalmaikat, [[Bihar vármegye|Bihar]]ban [[Debrecen]] városát, [[Somogy vármegye|Somogy vármegyében]] [[Szigetvár]]t, [[Somogyvár]]t, [[Csurgó]]t, Tolnában [[Simontornya|Simontornyát]], Ozorát és Anyavárát, Veszprémben Enyinget, Cseszneket és Pápát, Komáromban Vitányt, Gesztest és Tatát, Zalában pedig Szigligetet. Korábban kapott adományokat a Zemplén megyei Kövesdre és a Kőrös megyei Boróra és Soproncára, valamint a reformáció terjedését kihasználva, megszállva tartotta a pécsi és nyitrai püspökség roppant javait. Az 1540-es budai ostromban a vár védelmének első számú irányítója, János király halála után a csecsemőként megválasztott [[II. János magyar király|II. János]] gyámja és az ország egyik kormányzója.
[[1540|1540-ben]], de még János király éltében [[Majláth István]], [[Balassa Menyhért]] és [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendy Ferenc]] szövetséget kötöttek uralkodójuk ellen, akkor [[Petrovics Péter
===Fogsága és halála===
[[1541]]-ben Ferdinánd hadvezéreivel [[Roggendorf Vilmos|Roggendorffal]] és [[Leonhard Vels
==Hatása Magyarországra==
29. sor:
==Forrásművek==
* {{MÉL|2|904|ABC15363/15991.htm}}
* [[Bessenyei József]]: ''A Héttorony foglya''
* ([[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]]) ''Magyarország történeti kronológiája'' (II. kötet)
| |||