A '''Moldávokmoldávok,''' vagy másként '''Moldovánokmoldovánok, Moldorománokmoldorománok''' (saját és [[román nyelv|román]] nevükön ''Moldoveni,'' cirill ábécé szerint ''молдовень'') ma [[Moldova]] államának keleti újlatin nyelvű lakossága. Nem tévesztendőek össze az egyesült [[Románia]] egyik elődjének számító [[Moldva]] lakosságával, amely ország magába foglalta Moldovát és Északkelet-Romániát. A moldovánok Moldova államalkotó nemzete, de a románoktól lényeges különbséget nem mutatnak, szokásaik a moldvai kultúrához kapcsolhatók, nyelvük sem tér a román nyelvtől. A moldován nemzet és nyelv fogalma az oroszosításhoz és a szovjet uralomhoz köthető. [[Oroszország]] 1812-ben háború árán szerezte meg az [[Oszmán Birodalom]]tól [[Besszarábia]] tartományt, ami addig a moldvai fejedelemség részét képezte. Az oroszok nyomban hozzáláttak a román és egyéb nemzetiségek erőszakos beolvasztásához. A szovjet időkben a kommunista vezetők már nem követték a cári Oroszország erőszakos, soviniszta és diszkriminatív politikáját, viszont, hogy a románok jogát a területre aláássák, kitalálták az önálló moldován nép fogalmát. Hasonló módszereket már akkor is alkalmaztak Európa szerte. Az 1990-es évekig a szovjet politikai akarat irányította a moldován nemzeti öntudatot, a [[Szovjetunió]] megszűnése után ennek alapja meginogni látszik.
