„Perényi Péter (koronaőr)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 2 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1233298 adatába
Criptorix (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Perényi Péter.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|[[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] koronaőr]]
[[Kép:perenyi-alairas.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Perényi Péter aláírása]]
{{egyért2|a koronaőrről|Perényi Péter (egyértelműsítő lap)}}
 
[[Fájl:Statue of Péter Perényi.JPG|thumb|right|200px|Perényi Péter szobra a [[siklósi vár]]ban, [[Krisztiáni Sándor]] alkotása]]
'''Perényi Péter''' ([[1502]]. k. – [[1548]] január) koronaőr, [[erdély]]i vajda. [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] [[nádor]] fia, [[Perényi Ferenc (püspök)|Ferenc püspök]] testvére.
 
6 ⟶ 8 sor:
Perényi Péter 1502-ben született [[Báthory Magdolna]] és [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] házasságából. Apja családjának ősei a 13. században emelkedtek egy [[Hernád (folyó)|Hernád]]-völgyi német [[hospes]]falu, az [[Abaúj]] megyei [[Perény]] lakói közül a [[köznemes]]ek sorába. Első említett ősük, [[Dobos Orbán]] [[III. András magyar király|III. András]]tól kapta birtokul a névadó helységet. A családtagok területeik gyarapítására törekedtek, Péter nagyapja, [[Perényi István]] [[Zemplén vármegye|zemplén]]i
[[főispán]], [[főasztalnok]] azonban felségsértés miatt elvesztette birtokait.
[[Fájl:Statue of Péter Perényi.JPG|thumb|right|200px250px|Perényi Péter szobra a [[siklósi vár]]ban, [[Krisztiáni Sándor]] alkotása]]
 
István fia, [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] [[Tőketerebes|Terebes]], [[Füzér (település)|Füzér]], [[Csorbakő]] és [[Újvár]] birtokában elegendő erővel rendelkezett a család újbóli felvirágoztatásához. Befolyása növekedett az udvarban, [[Abaúj vármegye]] [[örökös főispán]]ja, majd az ország [[nádor]]a lett, ezzel Perényiék eddig el nem ért rangra emelkedtek. Imre tevékenyen részt vett a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] létrejöttében, szolgálatai fejében német-római szent birodalmi hercegi címet nyert. A család az ország egyik legnagyobb birtokosává vált a [[Délvidék]]en [[Valpó]], valamint a [[Baranya vármegye|baranya]]i [[Siklós]], a [[Heves vármegye|heves]]i [[Feldebrő|Debrő]] és a [[Borsod vármegye|borsod]]i [[Ónod]] megszerzésével.
 
 
[[Kép:perenyi-alairas.jpg|jobbra]]
Perényi Imre nádor [[1519]]-ben bekövetkezett halála után Péter lépett örökébe mint [[Temes vármegye|temesi]] és [[Abaúj vármegye]]i főispán, valamint temesvári főkapitány. Még ugyanebben az évben [[koronaőr]] lett. Jelen volt [[1526]]-ban a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]]. Előbb [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király híve. [[1526]]-ban erdélyi vajda és [[Abaúj vármegye]] főispánja is lett (a fő[[ispán]]i és az [[örökös főispán]]i rang nem ugyanaz, lehetett párhuzamosan is viselni a kettőt).