„Perényi Péter (koronaőr)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
[[1526]] és [[1527]] között harcolt a [[Cserni Jován]] vezette [[Bács-Bodrog vármegye|bácsi]] [[szerbek|szerb]] felkelők ellen. A vezérüktől a [[szőlősi csata|szőlősi csatában]] vereséget szenvedett, de néhány hónap múlva [[Czibak Imre|Czibak Imrével]] [[Szeged]] mellett döntő vereséget mért a [[rácok]]ra.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a török elől Perényi Péter, mint koronaőr, Trencsénbe vitte a Szent Koronát. A székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-én Szapolyai Jánost választotta királlyá és november 11-én I. János néven meg is koronázták. A koronázást követően Perényi Péter koronaőr ahelyett, hogy megszokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és ott rejtegette. [[1527]]. november 3-án [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándhoz]] pártolt és a magyar koronát kiszolgáltatta az [[Ferdinánd magyar király|osztrák főhercegnek]], aki az érvényes államszerződések értelmében törvényes trónigénylő volt. Jutalmul [[Sárospatak]]ot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta. Perényi 1527. november 11-én, Székesfehérvárott újra letette a koronaőri esküt, aminek fennmaradt a szövege:
[[1527]] végén [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándhoz]] pártolt, s a koronát is kiszolgáltatta neki. Jutalmul Sárospatakot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta. [[1529]]-ben ismét János király pártján állt; ő kérte meg ura számára és kísérte Magyarországra [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] királynét. [[1540]]-ben megint Ferdinándhoz állt, aki kinevezte királyi kancellárrá.▼
[[Kép:Suleiman gives back the Holy Crown to Szapolyai.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Szulejmán szultán átadja a [[Szent Korona|Szent Koronát]] Szapolyainak]]
{{idézet 2|A rám ruházott tisztséget ellátom, a Szent Koronát és tartozékait társammal, István nádorral együtt Visegrád várában hűségesen megtartom és megőrzöm. A várban levő várnagyomat és más embereimet hűségben tartom, s szorgalomra intem. István nádornak sem nyiltan, sem titokban, sem csellel nem ártok, sőt minden erőmmel megvédem tisztségét, és hasznát előmozdítom. A szent koronát István nádor akarata és beleegyezése nélkül Visegrád várából semmi szín alatt el nem viszem. A várban levő várnagyomat a nádor tudta nélkül ki nem cserélem; ha erre mégis szükség lenne, új várnagyot csak a nádor tudtával állítok. Sohasem tartok nagyobb számú katonát a Visegrádi várban, mint testvérem, kivéve, ha a vár vagy a korona veszélybe kerülne. Ebben az esetben is nagyobb számú emberemet közös felügyelet alá helyezem. Isten engem úgy segéljen és minden szentjei.}}
Ferdinánd megkoronázása után Perényi először [[Siklósi vár|Siklós várába]] vitte a koronát, majd 1529-ben néhány száz fős kísérettel, Sárospatakra hurcolta. Útközben azonban Szapolyai hadvezére Szerecsen (Zerechen) János tolnai főispán rajta ütött a Szent Koronát szállító csapaton. Szerecsen a koronát átadta Szapolyai János király egy másik hívének lindvai Bánfi Jánosnak és ezután a koronát a [[szlavónia]]i [[Belovár-Kőrös vármegye|Körös vármegyében]] fekvő [[Šopron]] nevű várában őrizték. Ezzel Szapolyai János (I. János) választott magyar király kezébe került a Szent Korona, aki nem sokkal később Szolimán török szultánnak adta át Perényivel együtt, aki ezután visszadta Szapolyainak. <ref>[http://www.koronaorseg.hu/tortenet.html Magyar Koronaőrök Egyesülete], koronaorseg.hu</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02137/00015/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_13_fas_3_2008_295-313.pdf Puskár Anett: Szapolyai János és Perényi Péter]</ref>
▲
[[1542]]-ben gyanúba került, hogy a török fennhatóságának elismerésével maga számára akarja a trónt megszerezni, ezért Ferdinánd elfogatta és holtáig fogságban tartotta. Perényi a [[reformáció]] támogatója volt.
24 ⟶ 30 sor:
Egyik fia, Perényi Ferenc török fogságba került és semmi egyebet nem tudni róla, másik fia, [[Perényi Gábor (országbíró)|Perényi Gábor]] – bár fiatalon, 35 éves korában meghalt – nagy karriert futott be. Egy harmadik fia, [[Perényi Miklós (püspök)|Miklós]] váci püspök lett. Két további leánya Erzsébet és Borbála.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
| |||