„Perényi Péter (koronaőr)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
[[Fájl:Statue of Péter Perényi.JPG|thumb|right|250px|Perényi Péter szobra a [[siklósi vár]]ban, [[Krisztiáni Sándor]] alkotása]]
István fia, [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] [[Tőketerebes|Terebes]], [[Füzér (település)|Füzér]], [[Csorbakő]] és [[Abaújvár|Újvár]] birtokában elegendő erővel rendelkezett a család újbóli felvirágoztatásához. Befolyása növekedett az udvarban, [[Abaúj vármegye]] [[örökös főispán]]ja, majd az ország [[nádor]]a lett, ezzel Perényiék eddig el nem ért rangra emelkedtek. Imre tevékenyen részt vett a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] létrejöttében, szolgálatai fejében német-római szent birodalmi hercegi címet nyert. A család az ország egyik legnagyobb birtokosává vált a [[Délvidék]]en [[Valpó]], valamint a [[Baranya vármegye|baranya]]i [[Siklós]], a [[Heves vármegye|heves]]i [[Feldebrő|Debrő]] és a [[Borsod vármegye|borsod]]i [[Ónod]] megszerzésével.
Perényi Imre nádor [[1519]]-ben bekövetkezett halála után Péter lépett örökébe mint [[Temes vármegye|temesi]] és [[Abaúj vármegye]]i főispán, valamint temesvári főkapitány. Még ugyanebben az évben [[koronaőr]] lett. Jelen volt [[1526]]-ban a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]]. Előbb [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király híve. [[1526]]-ban erdélyi vajda és [[Abaúj vármegye]] főispánja is lett (a fő[[ispán]]i és az [[örökös főispán]]i rang nem ugyanaz, lehetett párhuzamosan is viselni a kettőt).
16 ⟶ 15 sor:
[[1526]] és [[1527]] között harcolt a [[Cserni Jován]] vezette [[Bács-Bodrog vármegye|bácsi]] [[szerbek|szerb]] felkelők ellen. A vezérüktől a [[szőlősi csata|szőlősi csatában]] vereséget szenvedett, de néhány hónap múlva [[Czibak Imre|Czibak Imrével]] [[Szeged]] mellett döntő vereséget mért a [[rácok]]ra.
Az 1526-os [[mohácsi
[[Kép:Suleiman gives back the Holy Crown to Szapolyai.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Szulejmán szultán átadja a [[Szent Korona|Szent Koronát]] Szapolyainak]]
{{idézet 2|A rám ruházott tisztséget ellátom, a Szent Koronát és tartozékait társammal, István nádorral együtt Visegrád várában hűségesen megtartom és megőrzöm. A várban levő várnagyomat és más embereimet hűségben tartom, s szorgalomra intem. István nádornak sem nyiltan, sem titokban, sem csellel nem ártok, sőt minden erőmmel megvédem tisztségét, és hasznát előmozdítom. A szent koronát István nádor akarata és beleegyezése nélkül Visegrád várából semmi szín alatt el nem viszem. A várban levő várnagyomat a nádor tudta nélkül ki nem cserélem; ha erre mégis szükség lenne, új várnagyot csak a nádor tudtával állítok. Sohasem tartok nagyobb számú katonát a Visegrádi várban, mint testvérem, kivéve, ha a vár vagy a korona veszélybe kerülne. Ebben az esetben is nagyobb számú emberemet közös felügyelet alá helyezem. Isten engem úgy segéljen és minden szentjei.}}
Ferdinánd megkoronázása után Perényi először [[Siklósi vár|Siklós várába]] vitte a koronát, majd 1529-ben néhány száz fős kísérettel, Sárospatakra hurcolta. Útközben azonban Szapolyai hadvezére, Szerecsen (Zerechen) János tolnai főispán rajta ütött a Szent Koronát szállító csapaton. Szerecsen a koronát átadta Szapolyai János király egy másik hívének lindvai Bánfi Jánosnak és ezután
[[1529]]-ben ismét János király pártján állt; ő kérte meg ura számára és kísérte Magyarországra [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] királynét. [[1540]]-ben megint Ferdinándhoz állt, aki kinevezte királyi kancellárrá.
| |||