„Szélsőjobboldal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Magyarországon: Ennél azért több információ kellett, még akkor is, ha van "bővebben" rész, mert szerencsétlen dolog a világban ma is létező ideológia esetében 2002-es információ közreadásánál leragadni
29. sor:
[[Magyarország]]on ma a [[neonáci]] vagy a [[fasizmus|fasiszta]] ideológiát nyíltan felvállaló csoportok száma és súlya csekély. Lánczi András politológus, filozófiatörténész, egyetemi tanár 2002-ben úgy vélte Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt, hozzátéve, hogy "szélsőjobbos mozgalmi csoportok" viszont léteznek.<ref>[http://www.antiszemitizmus.hu/hu/interjuk/+lanczi+andras/interju+lanczi+andrassal.html „...én a MIÉP-et nem tekintem szélsőjobboldalinak. A magyar szélsőjobbnak jelenleg nincs pártképviselete, kisebb-nagyobb szélsőjobbos mozgalmi csoportok viszont léteznek. A MIÉP nacionalista párt, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni. Ráadásul a MIÉP eddig elfogadta a demokratikus játékszabályokat, még az EU-s választásokon is elindult”], interjú [[Lánczi András]]sal, antiszemitizmus.hu</ref>
 
A helyzet 2002 óta drasztikusan megváltozott, mivel a 2000-es évek közepe óta az értelmiség és a politikusok egy része nem a MIÉP-et tekinti elsődlegesen szélsőjobboldali pártnak, hanem a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom]]ot pártot. Bonyolítja a dolgot, hogy a bírói döntések meghozatala sem teszi mindenki számára egyértelművé ezek meghatározását, mert mindkét oldal más következtetést von le a döntésekből. <ref>http://hvg.hu/itthon/20130323_Neonacinak_nevezte_a_Jobbikot_Karsai_pert</ref> <ref>http://nepszava.com/2013/04/magyarorszag/nem-neonaci-hanem-naci-a-jobbik.html</ref>
 
Másrészt 2002-ben a politikai és civil csoportosulásokat egészen más vizuális környezet vette körül (az [[internet]] robbanásszerű elterjedése később következett be ugyanis).