„Ars nova (zene)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Az ars nova elnevezés elsősorban [[Philippe de Vitry]] [[1322]] - [[1323|23]] között keletkezett írásának címéből eredeztethető. Vitry traktátusának címe ''Ars nova notandi'', míg korszak másik jelentős elméletírójának, [[Johannes de Garlandia]] munkája, mely szintén az ars nova tárgykörébe tartozik: ''Ars novae musicae'' címet viseli. Ez a két elméleti munka volt az ars nova fejlődésének két legfontosabb írása. A századfordulón egyre élesebbé vált a vita a régi ([[ars antiqua]]), és új (ars nova) generáció között, ennek a vitának a hozadéka volt e két traktátus.{{h|BRZene|1|p=73}}
Vitry és kortársai elsősorban a hangjegyírás új elméletére használták a fogalmat (ars notandi), de emellett az új kompozíciós módokra is, melyeket ez lehetővé tett, ezeket fokozott ritmikai "finomságokra" (subtilitas), dallami és harmóniai "édességre" (dulcedo) való törekvés jellemzi.{{h|BRZene|1|p=73}} A korszak egyik legmeghatározóbb műfaja a motet túlnőtt a [[13. század]]i kereteken, mely főleg Vitrynek köszönhető. A korszak másik hangzástípusa a 'kantilena-csoporttal' (refrénes formák, például balade) függ össze, amelyet Machaut gyakran komponált. Ezek 1,2 vagy 3 hangszer kíséretében szólóhangra írott művek voltak, de a motet-től eltérően mozgékonyabb tenor és kontratenor szólammal. Emellett erre a stílusra inkább jellemző az énekhang melizmatikus ívei, szünetei, szinkópái, valamint a kíséret "lazasága" és vezérhangokkal ékesített hangzatok.{{h|ZeneLex|21|p=94}}
==Menzurális notáció==
==Az izoritmikus motetta==
==Egyéb műfajok==
| |||