|
[[gyökér|Gyökerei]] a pálmák többségénél mélyebbre hatolnak.
Magányos, el nem ágazó törzsét alapi részén a felszínre kerülő gyökerek akár 90 cm centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter magas. A lehullott levelek rostokkal átszőtt levélalapjai sokáig visszamaradnak, és ezzel más, jellemzően [[epifiton|epifita]] növényeknek (''Sonchus spp., Aeonium spp., Davallia spp., Oxalis spp.'' stb) teremtenek élőhelyet. A levélalapok leválása után az idősebb növények szürkés- vagy sötétbarna törzsén rombuszos mintázat marad vissza.
A hatalmas, gömbszerű koronában a szárnyasan összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak. Az idős növények leveleinek gerince 3–6 méter hosszú; rajta a lándzsa (toll) alakú levélkék szabályosan, egy síkban állnak, számuk mindkét oldalon elérheti 80-100-at. A legalsó levélkepárok tövisekké módosulnak. A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a [[közönséges datolyapálma|közönséges datolyapálmával]] keresztezett példányoké kékes árnyalatú.
A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 cm-es centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél ''(spatha)'' takarja. [[Kétlaki növény]], tehát virágai egyivarúak. A szél és a rovarok egyaránt beporozhatják.
A teljesen beérett, narancsszínű bogyótermései ehetőek ugyan, de gyümölcshúsuk rendkívül vékony, és íze is messze elmarad a datolyáétól. Ovális, 18–22 mm-es milliméteres, világosbarna magján hosszirányú barázda húzódik végig.
25 °C hőmérsékleten friss magjai 8–12 hét alatt könnyen csíráztathatók, nagyobb melegben ennél lényegesen gyorsabban, néhány hét alatt kicsírázik.
== Életmódja ==
| 