„Fülek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
76. sor:
Egy [[1246]]. [[január 10.|január 10-én]] kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] elkobozza akkori garázdálkodó urától, a[[ Kacsics nemzetség]]beli ''Folkus''tól (Fulkó), s odaajándékozza a [[Pok nemzetség]]ből származó Móricnak. Fulkó a [[tatárjárás]] idején haranggal csalogatta magához a [[tatárok]] elől menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. Tény, hogy meggyilkolta a rokonát is, amiért aztán a király (istenítéletként) párbajra ítélte, de hála a barátainak, kegyelmet kapott. Ennek ellenére folytatta a gonosztetteit; hamis érméket veretett, a királyt sértegette stb. A király mindezt megelégelve arra ítélte, hogy meztelenül párbajozzon egy harcossal. Fulkó azonban a börtöntársával megölte az őröket és megszökött. Magányosan élt, amíg öngyilkosságot nem követett el.
A vár alatti települést [[1255]]-ben említik a források, [[1262]]-ben már anyaegyháza is volt. Fülek [[1423]]-ban városi privilégiumot kapott. A várban sokan laktak (például Egyed mester, [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] [[1321]] táján, Fonyi Balázs [[1322]], Konya [[1354]]), míg [[1453]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a Perényieknek adta bérbe. [[1438]]-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki [[1440]]-ben megerősíttette katonai célokra. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] hada [[1483]]-ban bevette a már erődítménnyé emelt várat. Mátyás halála után a vár vezetését Ráskai Balázsra bízták, [[1490]]-ben.
A középkori Fülek, – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé,
[[Fájl:Fülek vár.jpg|260px|thumb|right|A vár légifotón]]
| |||