„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

a
 
Az [[1565]]-ös titkos szatmári egyezség János Zsigmond és Miksa között megpróbálta lezárni a polgárháborút, de a március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult.
{{idézet2|''Kevesen tudják, hogy Bornemissza Gergelyt, akit egy évvel az 1552-es ostrom után egri várkapitánynak neveztek ki, a törököknek sikerült elfogniuk. Isztambulba vitték és kivégezték. Mekcsey István, a másik várvédő hős, maga is egri várkapitány (amíg ő is le nem mondott), Egerből való távozása után, útban hazafele, magyar parasztok támadásának lett áldozata: baltákkal széthasították a fejét. A kivételes katonai képességekkel megáldott Dobó István Eger sikeres megvédése után nem ismert lehetetlent. Reménytelen feladatokat is vállalva, következetesen a Habsburg ház legerősebb támasza maradt Magyarországon és Erdélyben egy olyan korban, amelyben a magyar nagyurak naponta változtatták pártállásukat. A köszönet nem is maradt el: Dobó az egri ostromot követően háromszor is börtönbe került, eleinte különböző ürügyekkel, míg végül nyíltan kimondatott rá a Habsburgok részéről a hűtlenség vádja. A feljelentők Dobóra féltékeny nagyurak voltak. A koholt vádak alapján az országgyűlés idején letartóztatott Dobó István belepusztult harmadik börtönbüntetésébe: roncsként került szabadlábra, és néhány héten belül már el is temetik. Eger nemsokára török kézre került.''|[[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Géza]]: Száz sor magány (részlet)<ref>[http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/szocsg.htm Szőcs Géza], mek.oszk.hu</ref> }}
===Drinápolyi béke===
[[Kép:Meeting of I Soliman and János Zsigmond in Zimony, 1566.jpg|balra|bélyegkép|170px|[[I. Szulejmán oszmán szultán]] fogadja [[II. János magyar király|János Zsigmond]] [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] első fejedelmének hódolatát Zimonyban, 1566 <ref>[http://szigethvar.hu/content/1566-j%C3%A1nos-zsigmond-szult%C3%A1n-el%C3%A9-j%C3%A1rul 1566 - János Zsigmond a szultán elé járul], szigethvar.hu</ref>]]
899

szerkesztés