„Heves és Külső-Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés

A [[Tisza]] középső vidékén elterülő középkori eredetű [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyét]] 1569-ben azért vonták össze [[Heves vármegye|Heves vármegyével]], mert területe [[török hódoltság]] alá került, emiatt a [[Vármegye|nemesi vármegye]] intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=2494 1569. évi LII. törvénycikk (Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?)]</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/Heves%20és%20Külső-Szolnok%20vármegye.html A Magyar katolikus lexikon cikke Heves és Külső-Szolnok vármegyéről]</ref> Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, [[Gömör vármegye|Gömör]] vagy [[Nógrád vármegye]] területén, vagy kivételesen még távolabb, a [[Zólyom vármegye]]i [[Besztercebánya|Besztercebányán]] tartotta.

A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a [[Kiegyezés|kiegyezést]] követő közigazgatási rendezés, az [[1876-os vármegyerendezés|1876-os megyerendezés]] részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett [[Heves vármegye]], a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő [[Jászkun kerület]]hez tartozott [[Jászság]]gal és [[Nagykunság]]gal összevonva az új [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét]] alkotta.