„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

a
Dobó István korábban [[Török Bálint]]<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1526/torok_b/html/index.htm Bessenyei József: Enyingi Török Bálint]</ref> nándorfehérvári bán udvarában szolgált, mint hadnagy, de Török Bálint török fogságba való kerülése után Ferdinánd király szolgálatába lépett. Ferdinánd királytól kapott első fontos feladata, az adók és az egyházi tized behajtása volt az egri püspökség területén. Az egri vár ekkor még a református Perényi Péter koronaőr kapitányának, Varkoch Tamásnak a kezében volt, aki csak Perényi szabadon bocsátása fejében adta át az erősséget.
1548-ban került ismét Ferdinánd király kezére az egri vár. Várkapitányokká Dobó Istvánt és [[Zay Ferenc]]et nevezték ki. 1550-ben, a szolnoki vár megerősítési munkálatai során ismerkedett meg Dobó Sulyok Sárával, akit még abban az évben feleségül is vett. Felesége családján keresztül rokonságba került a Török, Balassa, Bocskai és Somlyai Báthori családokkal. <ref>[http://www.c3.hu/~hatodik_sip/98%20lapok/Irasok98/Tav98/HS98TA-7.htm Zubánics László: A Ruszkai Dobó család], c3.hu</ref>Az előző időszak protestáns kapitányaival ellentétben Dobó katolikus volt. Ugyanezen év novemberében nevezték ki [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]]t érdemei elismeréséül egri püspöknek és kancellárnak, aki a családjára is kiterjedő magyar nemességet kapott. Oláh Miklós [[Heves vármegye]] örökös főispáni tisztét is viselte. <ref>[http://brody.iif.hu/dsr/view/1820 Oláh Miklós római katolikus főpap ], brody.iif.hu</ref>A püspök és főispán távollétében Dobó István gyakorolta a püspök földesúri és főispáni tisztét is. <ref>[http://193.224.44.190/hvt/2kot/23r15fej.htm Szederkényi Nándor: Heves vármegye története]</ref>Az egri vár jövedelmeit a király és a püspök által kötött szerződés alapján három részre kellett osztani: egyharmadát a püspökség kapta, egyharmadát a vár megerősítésére kellett fordítani, egyharmadából pedig a várőrség zsoldját kellett fizetni. Ezt a döntést a király azért hozta, mert [[Buda (történelmi település)|Buda]] 1541-ben történt elfoglalása után a Habsburg uralom alatti megmaradt Királyi Magyarország legfontosabb védőbástyája Eger lett. <ref>[http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/eger_ezer_ev_ezer_erv.pdf Ezer év, ezer év], okm.gov.hu</ref> A Tisza melléki nemesek az egri vár megerősí­téséről 1544. július 6-án [[Sajószentpéter]]en gyűlést rendeztek. Kötelezték magukat arra, hogy az egri püspökség egyházi ti­zedeinek beszedési jogát - melyet korábban lefoglaltak - visszaadják a királynak, hogy a befolyt pénzből-a király a várat megerősíttethesse. A pénz beszedésével az uralkodó Dobó Ist­vánt bízta meg.<ref>[http://unitarius.net/modules.php?name=Universal_Module&file=print&sid=6 Dobó István a hős egri vár kapitányának ismeretlen élete], unitarius.net</ref><ref>[http://mek.niif.hu/02100/02163/html/2kot/22r10fej.htm#7 Szederkényi Néndor: Heves megye története - Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544.]</ref>
[[Kép:Eger Gergely Hippolyt.jpg|balra|bélyegkép|250px|A mai vár Gergely bástyája és kapuja]]
[[Kép:ORTELIUS Hieronymus Augustanus Der Ungarischen Kriegs 1665.jpg|jobbra|bélyegkép|261px|[[Hieronymus Ortelius]] ''Redivivus et continuatus oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung...'' című krónikájának címképe. A szerző összegyűjtötte az összes török ellenes összecsapást 1395-től a 17 századig. ]]
[[Kép:Szolnok-vár1552rézkarc.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az újjáépített és korszerűsített szolnoki vár egy 1552-es rézmetszeten. ]]
[[Kép:Portyázó törökök.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Portyázó török lovasok]]
Dobó István 1548-1552 között hatalmas erőfeszítéssel szerelte föl az elhanyagolt várat a török elleni védekezésre. 1552. nyarán csak 400 katona állomásozott az egri várban, fele részben gyalogos, másik fele lovaskatona volt. Dobó István kémeket foglalkoztatva értesül a török hadmozgásokról június 7-én. Dobó erősítést kért, a trónörököstől, [[Miksa magyar király|Miksa főhercegtől]] és [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] esztergomi érsektől június 12-én, később elküldte Káldy Jánost és Csiga Jánost a [[Borsod vármegye]]i közgyűlésre, illetve Lakatgyártó Jakabot [[Beszterce|Besztercére]] segítségeket kérni. Július 19-én Miksa főherceg utasította [[Pető Gáspár]], [[Bornemissza Gergely]] és Zoltai István hadnagyokat, hogy csapataikkal azonnal vonuljanak be az egri várba, és intézkedett, hogy [[Erazmus von Teuffel]] (a magyarok Ördög Rézmánnak vagy Ördög Mátyásnak hívták) és [[Agostino Sbardelatti]] váci püspök gondoskodjon Eger és Szolnok védelméről.
{{idézet2|''Vitézök ezök: egy Pető Gáspár,''<br>
''Zoltai István szép lovagokval,''<br>
899

szerkesztés