„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

a
 
==Eger 1552-es ostromát követő időszak eseményei==
Az 1552. évi hadjárat során a törökök lényegesen megnövelték a megszállt területeik nagyságát, de mivel Eger védői hősiesen ellenálltak, a szultán által a parancsnokló pasáknak kitűzött célt, a gazdag és virágzó [[Felső-Magyarország]]i bányavárosok megszállását, nem érték el.
[[Kép:Banlaky József történelmi térképe Magyarország 1527-1570.jpg|jobbra|bélyegkép|260px| Magyarország térképe a [[Mohácsi csata|mohácsi vésztől]] a [[speyeri szerződés]] megkötéséig terjedő időszakban 1527-1570-ig]]
[[Kép:Eger vára 1596-ban.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Az újjáépült Eger vára a tragikus [[Eger ostroma (1596)|1596-os ostrom]] kezdetén]]
Az 1552. évi hadjárat során a törökök lényegesen megnövelték a megszállt területeik nagyságát, de mivel Eger védői hősiesen ellenálltak, a szultán által a parancsnokló pasáknak kitűzött célt, a gazdag és virágzó [[Felső-Magyarország]]i bányavárosok megszállását, nem érték el.
 
[[1553]]-ban Castaldo kivonult Erdélyből, helyére az egri hős, [[Dobó István]] érkezett vajdaként, mellette [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendi Ferenc]] lett az alvajda.
1553. március 13-án, Bornemissza Gergely vette át Dobótól az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítését irányította és ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.
 
Ferdinánd tárgyalásokat kezdeményezett a Portával. Erdélyben Dobó alatt nyilván nem a török-orientáció vált elsődlegessé, aminek folytonos török fenyegetés lett a vége. [[1555]]. decemberében végül az országgyűlés újra Ferdinándhoz fordult segítségért. Ugyanezen gyűlés azonban – be sem várva Ferdinánd válaszát – [[Balassa Menyhért]]et főkapitánnyá választotta, és a teljes erdélyi haderőt rábízta. Ezzel nemcsak Dobó István vajdasága szűnt meg, hanem nyílt szakítás is volt Ferdinánddal, melyet a Balassa által összehívott [[1556]]. januári országgyűlés szentesített. 1556. június 14-én Ferdinánd lemondott Erdélyről, s tette ezt a török szultánnak írott levelében, miközben [[Ali basa|Hadim Ali]] budai pasa már május óta [[Szigetvár]]t ostromolta.
 
[[Kép:Eger vára 1596-ban.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Az újjáépült Eger vára a tragikus [[Eger ostroma (1596)|1596-os ostrom]] kezdetén]]
 
1556. szeptemberében II. János és Izabella visszatért Erdélybe. [[1559]]-ig Izabella kormányzott, annak ellenére, hogy II. János már 1554-ben elérte a „törvényes kort”, és legkésőbb [[1558]]-ban nagykorúsítani lehetett volna. Folytonos háború dúlt a Felső-Tiszavidéken, melyben egyik fél sem jutott számottevő előnyökhöz. Habsburg Ferdinánd, éppen úgy, mint a fia Miksa, igyekeztek megtartani a békét, de nem mondtak le arról, hogy Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják.
899

szerkesztés