„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés

[[Sasvár]] neve a [[magyar nyelv|magyar]] ''sas'' és ''vár'' főnevek összetétele. A név egykori várára utal. [[Morvaőr]] neve onnan származik, hogy a [[Morva (folyó)|Morva]] közelében fekvő település egykor a [[székely határőrvidékhezhatárőrvidék]]hez tartozott.

'''Sasvár''' az egykori, [[1323]]-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] várkastély épült. épült. [[1287]]-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de [[III. András magyar király]] [[1291]]-ben visszavette. A [[13. század]] végén és a [[14. század]] elején a Pázmány családé, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. [[1392]]-től [[Beckó]] várának ura, [[Stiborici Stibor|Stíbor]] birtokolta, majd halála után az egész uradalommal együtt a [[Czobor család]]é lett. A [[16. század]] második felétől a Czoborok mellett a Révay és Bakics családok voltak birtokosok a községben. Sasvárt a hadak továbbra sem kerülték el. [[1605]]-ben csata dúlt a határában. [[1685]]-ben [[pestis]] pusztított, melyben sokan meghaltak. [[1705]]-ben nagy csata zajlott itt [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] serege és a császári csapatok között, melyben 700-an estek el. [[1831]]-ben [[kolera]] pusztított, mely ismét sok áldozatot szedett.

Volt [[pálosok|pálos]] temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát [[1564]]-ben [[Czobor Imre]] neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva [[Esterházy Imre]] hercegprímás [[1732]]-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. [[1733]]-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi[[holics]]i és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot [[1762]]-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és férje, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] is jelen voltak. Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.

1736-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] lett az uradalom birtokosa és ez nagy fellendülést hozott a településnek. 1736 és [[1848]] között Sasváron textil manufaktúra, majd [[1743]] és [[1890]] között cukorgyár is működött. A vasútvonal [[1897]]-ben épült meg és Nagyszombattal[[Nagyszombat]]tal kötötte össze a települést. A várost [[1902]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] is meglátogatta és megtekintette a búcsúját ünneplő híres kegytemplomot is.

* A sasvári [[klasszicista]] [[kálvária]] [[1798]]-ban épült.

* A sasvári [[zsinagóga]] a [[19. század]] második felében épült.