Wikipédia

„Henry Purcell” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Henry Purcell by John Closterman.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Henry Purcell]]
'''Henry Purcell''' ([[London]], [[1659]]. [[szeptember 10.]] – [[London]], [[1695]]. [[november 21.]]) ,híres az angolok egyik leghíresebbangol [[barokk]] zeneszerzőjezeneszerző. Purcell azAz olasz és francia stilisztikai elemeknek a szigetországi zenei hagyományba való beolvasztásával teremtette meg jellegzetesen angol hangzású [[barokk zene|barokk zenéjét]].
 
== Élete és életműve ==
A Chapel Royal gyermekkórusának a tagja volt J. Blow, Humfrey és Henry Cooke irányítása alatt. Mutálása után, 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és -javítóként működik, majd [[1677]]-ben elnyerielnyerte a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” posztot.
 
[[1679]]-ben a [[Westminster-Westminsteri apátság]] orgonistája leszlett, ekkor írjaírta fantáziáinak és ''In nomine''-inek nagy részét. Purcellnek ezt a korai korszakát az egyházzene hangsúlyos volta jellemezte: a változatos zsoltárfeldolgozások és ''service''-ek mellett himnuszai a műfaj virágzásának csúcsát jelentik. [[1680]]-ban megnősülmegnősült, (felesége Frances Peters),. de aA házasságából származó hét gyermekből csak három maradt életben. [[1682]]-től királyi orgonista volt Blow és Child mellett. [[1683]]-ban kinevezikkinevezték udvari zeneszerzőnek, ekkor indul elkezdődött középső alkotói korszaka. Ebben az esztendőben adjaadta ki triószonátáit. Ezt az időszakot fémjelzi még a [[II. Jakab angol király|II. Jakab]] születésnapjára írt 3három óda (1685-871685–87), valamint a 4négy Caecilia-óda (1683-921683–92). Udvari állásában a később trónra lépő [[III. Vilmos angol király|III. Vilmos]] és [[II. Mária angol királynő|II. Mária]] is megerősítimegerősítette.
 
Elsőként nyomtatásban megjelentetett művei:
* [[''Twelve Sonatas]]'' (1683), [[II. Jakab angol király]] koronázása alkalmára▼
* [[''I was glad]]'' (1687)▼
* [[''My heart is inditing]]'' (1687)▼
 
A két ismert utóbbi műve teremtette meg kapcsolatát a londoni színházzal, és ez utánezután kezdett zenét komponálni [[John Dyren]] tragédiáihoz.▼
▲* [[Twelve Sonatas]] (1683), [[II. Jakab angol király]] koronázása alkalmára
▲* [[I was glad]] (1687)
▲* [[My heart is inditing]] (1687)
 
1689-ben volt a ''[[Dido és Aeneas]]'' bemutatója, amelyetamit aztán további 38 drámai zenemű követett. Ezek köztközött [[William Shakespeare]], illetve [[John Dryden]] szövegeire készített művek is találhatók. ▼
▲A két ismert utóbbi műve teremtette meg kapcsolatát a londoni színházzal és ez után kezdett zenét komponálni [[John Dyren]] tragédiáihoz.
 
Az ismertebbek:
▲1689-ben volt a [[Dido és Aeneas]] bemutatója, amelyet aztán további 38 drámai zenemű követett. Ezek közt [[William Shakespeare]], illetve [[John Dryden]] szövegeire készített művek is találhatók.
 
A [[Fletcher]]–[[Massinger]]Fletcher–Massinger szerzőpáros szövegére készült:▼
Ismertebbek:
* [[''Próféták]]'' (később ezt a művet főként [[''Dioklecián]]'' néven ismerik).▼
* [[''Arthur király]]'' (1691) (Dryden művére)▼
* ''[[A tündérkirálynő|The fairy Queen]] (A tündérkirálynő)'' (1692) librettója (Shakespeare: ''[[Szentivánéji álom]]''jának egyik részletére)▼
* [[''The Tempest]]''▼
* [[''Full fathom five]]'' ([[1695]]) és ▼
* [[''The Indian Queen]]'' ([[1695]]).▼
 
1690-ben írt dalokat a Shakespeare [[Vihar]]''A vihar'' című művének Dryden-féle verziójához, ezek közül jól ismertek: ▼
▲A [[Fletcher]]–[[Massinger]] szerzőpáros szövegére készült:
* [[''Full fathom five]]''▼
* [[''Come unto these yellow sands]], ''▼
A fő művei közé tartoznak az 1694-ben a római [[Szent Cecília]] -templom részére, a Szent Cecíliai ünnepségekre szerezett alkotásai:▼
▲* [[Próféták]] (később ezt a művet főként [[Dioklecián]] néven ismerik).
* [[''Te Deum]]'' (ez az első angol nyelvű Te Deum-kórusmű)▼
▲* [[Arthur király]] (1691) (Dryden művére)
* [[''Jubilate]].''▼
▲* [[The fairy Queen]] (1692) librettója (Shakespeare: [[Szentivánéji álom]]jának egyik részletére)
▲* [[The Tempest]]
▲* [[Full fathom five]] ([[1695]]) és
▲* [[The Indian Queen]] ([[1695]]).
 
Purcell ezen alkotásainak születését csak röviddel élte túl. Még komponált egy ünnepi misét [[II. Mária angol királynő]] halálára (1694), amelyet később [[Wendy Carlos]] hangszerelt át a [[Stanley Kubrick]] által rendezett ''[[Mechanikus Narancsnarancs]]'' című film zenei betétjeként.▼
▲1690-ben írt dalokat a Shakespeare [[Vihar]] című művének Dryden-féle verziójához, ezek közül jól ismertek:
 
▲* [[Full fathom five]]
▲* [[Come unto these yellow sands]],
▲A fő művei közé tartoznak az 1694-ben a római [[Szent Cecília]] templom részére, a Szent Cecíliai ünnepségekre szerezett alkotásai:
 
▲* [[Te Deum]] (ez az első angol nyelvű Te Deum-kórusmű)
▲* [[Jubilate]].
 
▲Purcell ezen alkotásainak születését csak röviddel élte túl. Még komponált egy ünnepi misét [[II. Mária angol királynő]] halálára (1694), amelyet később [[Wendy Carlos]] hangszerelt át a [[Stanley Kubrick]] által rendezett ''[[Mechanikus Narancs]]'' című film zenei betétjeként.
 
Később lemondott a Westminster-beli orgonista állásáról.
 
Purcell sikereinek csúcsán, a harmincas éveinek közepén, 1695-ben hunyt el. NejeFelesége, Frances Purcell 1706-ban halt meg. Ő kezdeményezte Purcell néhány művének kinyomtatását, s ezek köztközött van az ''Orpheus Britannicus'' címen ismert gyűjtemény (két kötetben, 1698 és 1702). Ennek is köszönhető, hogy közel kortársai Purcellt -– vokális művei alapján – ismerték el a legnagyobb angol komponistának ismerték el.
 
Henry Purcellt a Westminster székesegyházban az orgona közelében helyezték örök nyugalomra. Síremlékén a következő felirat olvasható: ''Here lyes Henry Purcell Esq., who left this life and is gone to that blessed place where only his harmony can be exceeded''.▼
Purcell fia, [[Edward Purcell]] (1689-1740) szintén zeneszerző volt. Apja zenei hagyatékának továbbvitelében játszott szerepéről mindmáig nem készült véglegesen lezárt kutatás. Még annyit tudunk, hogy [[Daniel Purcell]] (kb. 1664-1717) testvére mellett szintén ismert zenész volt, majd pedig unokája, Edward Henry Purcell (?–1765) volt a családban a legutolsó muzsikus. ▼
 
▲Purcell fia, [[Edward Purcell]] (1689-17401689–1740) szintén zeneszerző voltlett. Apja zenei hagyatékának továbbvitelében játszott szerepéről mindmáig nem készült véglegesen lezárt kutatás. Még annyit tudunk, hogy [[Daniel Purcell]] (kb. 1664-17171664–1717) testvére mellett szintén ismert zenész volt, majd pedig unokája, Edward Henry Purcell (?–1765) volt a családban aaz legutolsóutolsó muzsikus.
▲Henry Purcellt a Westminster székesegyházban az orgona közelében helyezték örök nyugalomra. Síremlékén a következő felirat olvasható:
 
Londonban 1836-ban alapították meg a Purcell Clubot alapították, amelynek fő feladata a szerző műveinek kiadói munkálata lett volna, amelyeta klubot azonban 1863-ban felszámoltakfelszámolták. 1876-ban alakították megmegalakult a [[Purcell Society]]-t, amely a zeneszerző műveinek nyomdai terjesztéséről gondoskodik és egy gyűjteményes kiadvány szerkesztését tervezi.▼
* '''Here lyes Henry Purcell Esq., who left this life and is gone to that blessed place where only his harmony can be exceeded.'''
 
Henry Purcellnek emlékszobrot állítottak a londoni [[Új Scotland Yard]] épülete előtti téren.▼
▲Londonban 1836-ban alapították meg a Purcell Clubot, amelynek fő feladata a szerző műveinek kiadói munkálata lett volna, amelyet azonban 1863-ban felszámoltak. 1876-ban alakították meg a [[Purcell Society]]-t, amely a zeneszerző műveinek nyomdai terjesztéséről gondoskodik és egy gyűjteményes kiadvány szerkesztését tervezi.
 
== Zenei példa ==
▲Henry Purcellnek emlékszobrot állítottak a londoni [[Új Scotland Yard]] épülete előtti téren.
''Stay, Prince and hear'', a ''[[Dido és AeanasAeneas]]''-ból.▼
 
== Példa ==
▲Stay, Prince and hear, a ''Dido és Aeanas''-ból.
[[Fájl:Stay, Prince and hear.ogg]]
 
== Forrás és irodalomForrások ==
{{commonskat|Henry Purcell}}▼
 
* ''Michael Burde'': Henry Purcell. Oxford, 1994
* ''Curtis Price'': Henry Purcell and the London Stage -. Cambridge, 1984
* ''Curtis Price (Hrsg.)'': Purcell Studies -. Cambridge, 1995
* ''Franklin B. Zimmerman'': Henry Purcell 1659–1695. His Life and Times -. London, 1967, ²1983
* ''Encyclopedia Britannica Hungarica -''. CD-változat, 2005
 
== Külső hivatkozások ==
▲{{commonskat|Henry Purcell}}
{{portál|zene}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_Purcell”