„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

a
4 bites stb. kötőjel nélkül; OH 411. (helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q751046 adatába)
a (4 bites stb. kötőjel nélkül; OH 411. (helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel))
Kompatibilitásra jellemző, hogy 27 év elteltével is a vadonatúj '''IBM-kompatibilis PC'''-ken is elindítható az [[MS-DOS]], habár az újfajta hardverösszetevőkhöz már nem írták meg a meghajtókat, és emiatt csak egy karakteres képernyő és floppy meghajtására korlátozódó rendszernek inkább csak kuriózum értéke van.
 
'''IBM XT''' kevéssel tér el a PC-től: a BIOS-t felkészítették a merevlemezes meghajtó csatlakozását szolgáló kártyán lévő BIOS fogadására, és a tápegység teljesítményét növelték a beépíthető merevlemezek várható fogyasztásának megfelelően. E kezdeti kevés eltérés után az XT még sokáig fejlődött, csak 1991 környékén kezdett eltűnni. Turbó XT néven 8, 10, de 1991-ben még 33 MHz-es processzorral is ellátták. Memóriánál 1986/87 környékén általánossá vált az 512 vagy 640 kB, ez utóbbi az [[MS-DOS]] egy természetes korlátja. Érzékelhető különbséget jelentett a hardverileg 8- bites Intel 8088 helyett a vele szoftverileg kompatibilis 16- bites Intel 8086 processzor, illetve a NEC V20 és a NEC V30 processzor alkalmazása. Videokártya tekintetében lehetőség volt MGA, CGA helyett Hercules, EGA, majd VGA-ra, ez utóbbi akkoriban szokásos felbontása 640x480 volt.
 
'''IBM AT''' jelentős lépés volt a mai [[Unix]]-képes, azaz nagygépes irányba. Ennek kulcsa a processzor, hogy milyen mértékben támogatja a programok párhuzamos futását, és azok kölcsönös védelmét egymás véletlen vagy szándékos garázdálkodásától. Az első lépés még szerény volt: 6 MHz Intel 80286 processzor, amely az 1990-es évek elején halt ki, 25 MHz-es frekvenciánál. A 80286 alkalmas volt akkori háztartási elvárásokat kiszolgáló grafikus ablakozó rendszerek futtatására. Elvi áttörést jelentett 1986/87 tájékán az Intel 80386, az 1990-es évek elején tipikusan 33 MHz-es frekvenciával, mert ez a processzor már alkalmas egy [[Unix]]-kaliberű nagygépes operációs rendszer teljes értékű támogatására. Javarészt a 80386-nak köszönhető a nagygépes teljesítményt és minőséget megcélzó [[szabad szoftver]]ek, mint például a [[BSD]] és [[Linux]] kifejlődése. Azonban a 80386-ból a Microsoft Windows is profitált, ha a 3.1-es verziót az úgynevezett ''enhanced mode'' üzemmódban indították, akkor képes volt elfogadható mértékben védekezni az elszabadult alkalmazások ellen.
168 346

szerkesztés