„Nádasd nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A magyar nemzetségekről: honfoglalás hivatkozás |
a Helyesírási javítások (6. csoport: rövid/hosszú mássalhangzók) kézi ellenőrzéssel |
||
5. sor:
A keleti népek törzsszerkezete vérségi kapcsolatok rendszerére épült, a tisztségek és méltóságok örökség útján adódtak tovább és egyes előkelő családok birtokában voltak. Így e népeknél alapvető érdek volt a közös származás gyökereinek és a családok ezen az alapon álló szoros szövetségének megőrzése. A nemzetségek okleveleikben „''kijelentik közjussaikat a közös jószágokban; osztoznak egymással ezekben és mag-szakadás esetében az ág (familia) jusait törvényesen keresik a bírák előtt''”.<ref name="Nemzetségek 1."> {{cite journal | last=Nagy | first=Gyula | title=A magyar nemzetségekről, Első közlemény | journal=Századok, 1. Füzet | year=1870 | pages=534-551}} </ref>
Az államiság korai időszakában a vérségi alapokon szerveződött nemzetségeknél további összetartó erőt jelentett a sérelmekkel szembeni közös fellépés lehetősége. A nemzetségi közös osztatlan birtok, majd az abból eredeztethető, a nemzetségi tagokat megillető elsőbbségi jog a birtok megvételére még hosszú ideig fennállt. Ez a jog még a [[14. század]] elején is oly erős volt, hogy a nemzetségi birtokot a nemzetségbeliek hozzájárulása nélkül, nemzetségen kívüli személyek nem is merték megvásárolni. A férfiágon kihalt családok birtokai a legközelebb eső nemzetségi ágon belül öröklődtek, a szabad végrendelkezésre irányuló engedélyek csak a [[13. század]]ban kezdenek megjelenni és még a 14. században is nagy ellenállással találkoznak. Az összetartozást fejezték ki és erősítették, a nagy számban
A [[honfoglalás]] időszakában az államszervezet törzsekből és nemzetségekből, a nemzetségek pedig ágakból és nagycsaládokból álltak. Honfoglaláskori művében [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Konstantin bizánci császár]] hét plusz egy törzset, krónikáinkban: [[Anonymus]] hét törzset, [[Kézai Simon]] hét törzset és száznyolc nemzetséget, a [[Pozsonyi-krónika]] – Konstantinnal egyezően – hét plusz egy törzset, [[Thuróczi János]] pedig száznyolc nemzetséget említ.<ref name="Nemzetségek 1."> </ref>
| |||