Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A könyvtáralapítót azonban nem csak a filantrópia, hanem komoly üzleti érzék is jellemezte. Fokozottan figyelt arra, hogy az állam milyen mértékben támogatta a könyvtárakat, valamint csak akkor volt hajlandó támogatást nyújtani a könyvtár megépítéséhez egy városban, ha biztosították a könyvtár megfelelő fenntartásáról. A Carnegie könyvtárépületek finanszírozására az igények levelekben fogalmazódtak meg. Az [[Amerikai Könyvtáros Egyesület]] (ALA) felvállalta a mediátor szerepét támogató és támogatott között. Előfordult, hogy a könyvtárral együtt más funkciót – éttermet, játéktermet,– is betöltő épületet szerettek volna létrehozni. Természetesen ezeket a kérvényeket mind elutasították. <ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref><br />
 
1908-ig, azok a közösségek, amelyek elégedettek voltak az alapítvány építési és karbantartási feltételeivel, belátásuk szerint építhettek fel könyvtáraikat. Ezután1911-től azonban csak aCarnegie titkára [[James Bertram]] által javasolt terv (''Notes on Library Bilding'' - Kötelezvény könyvtár épülethez "") alapján lehetett Carnegie könyvtárat építeni. A tervszabályozás magában foglalta, hogy az épület rendelkezzen egy 9-10 láb magas és a föld alatt 4 láb mélyen fekvő alagsorral, egya 12-15raktár, lábaz magaselőadóterem, a másodikmellékhelyiség szinttelszámára, valamint legyen külön egy felnőtt és egy gyerek olvasó terem az épület két oldalán, a kettő között pedig a könyvtárosikölcsönzői munkaasztalpult kössefoglaljon összehelyet.. <ref>Carnegie Libraries: The Future Made Bright. Obtaining a Carnegie Library . Oktatási anyag. [2013.04.27]</ref><br />
 
A legtöbb könyvtár épületet számos egyedi stílusban építették, mint például, Beaux-Arts, itáliai reneszánsz, barokk, klasszikus, spanyol gyarmati és skót főúri (Dunfermline-ban). A 20. század elejére a Carnegie könyvtárak több száz amerikai kis közösség legimpozánsabb építményének számítottak. <ref>[http://files.meetup.com/5382802/CarnegieLibraries.pdf Carnegie Libraries]</ref>
== A könyvtárak finanszírozása ==
 
1911-ben összesen nyolc olyan szervezetet hozott létre, melyeken keresztül több mint 43 millió dollárt szánt könyvtárépületekre. A támogatás elnyeréséhez a Carnegie alapítvány képviselői által összeállított kérdőívet, a ''Schedule’’Schedule of Questions for Communities Applying for a Carnegie Library''Library’’-t kellett kitölteni. A kérdőívben szerepelt többek közt a város neve, népessége, könyvtár száma, dokumentumok száma, előző évi kölcsönzések száma stb. Carnegie egy-egy épület teljes támogatását területi és éves megosztásban, a lakosság számával arányosan adta, kíváncsi volt arra is továbbá, hogy mennyien használnák a könyvtárat, ha megépülne, és hogy képes-e a közösség az adóiból évente megfelelő összeggel támogatni a fenntartását. A kérelmek elbírálása szigorú és igazságos volt, az elvárásaiból csak nagyon indokolt esetben engedett. Carnegie folyamatos beszámolót kért az ügyek állásáról, a számlákat be kellett mutatni, minden anyagi költséggel el kellett számolni. Ha a lakosság megnövekedtet száma indokolta, nem tagadta meg a támogatást, elsősorban fiókkönyvtárak építésének adott prioritást. „Úgy gondoljuk, hogy a fiókkönyvtárak mindenekfelett a legnépszerűbb intézmények … és azt gondolom, hogy a leghasznosabbak is.” <ref>Hajdu Katalin: Lesz-e a magyarországi könyvtáraknak “védőszentje”? In: Könyvtári Figyelő, 53. évfolyam (2007.07.01) 2. szám p. 298-310.</ref>
 
==A Carnegie örökség==
 
Carnegie jótékonysági törekvése a könyvtárügyi területén a korban legoptimálisabb időben fejtette ki hatását. Felajánlása az Egyesült Államokat városfejlesztés és a könyvtári expanzió csúcsán érte. 1890-ben, sok állam aktív szerepet vállalt a nyilvános könyvtárak megalapításának megszervezésében, valamint az elkészülő épületekre is hatalmas szükség volt a korban. Egy a ’’School of Information and Library Studies at the State University at Buffalo” által 1992-ben készült felmérés szerint az 1,681 eredeti épületből 1554 az még mindig létezik Egyesült Államokban, ebből, és a 911-et könyvtárként használnak. Ebből 270 nem változott, 286 időközben kibővült, és 175-öt átalakították. További 240-mat már lebontották, míg a többi egyéb közösségi célokra alakítottak át.<ref>[http://www.nytimes.com/1992/03/02/nyregion/belleville-journal-restoring-heritage-and-raising-hopes-for-future.html?src=pm Charles Strum: BELLEVILLE JOURNAL; Restoring Heritage and Raising Hopes for Future. The New York Times. 2011-09-29,] [2013.04.27]</ref> Az Egyesült Államokban a Carnegie könyvtárak többsége már szerepel a ’’National Register of Historic Places’’ listáján függetlenül jelenlegi használatuktól.’’ Ezek közül az első, a Braddockban lévő 2012-óta része a nemzeti történelmi emlékműveknek.
 
[[File:Yorkville Carnegie_Library.jpg|thumb|right|Carnegie könyvtár Yorkvilleban]]
[[File:Carnegie_Library_in_Iron_Mountain,_Michigan.jpg|thumb|right|Carnegie könyvtár, Iron Mountain, Michigan]]
== Források ==
*[http://www.clpgh.org/exhibit/anderson.html Andrew Carnegie: A Tribute: Colonel James Anderson][2013.04.27.]
*[http://www.nytimes.com/1992/03/02/nyregion/belleville-journal-restoring-heritage-and-raising-hopes-for-future.html?src=pm Charles Strum: BELLEVILLE JOURNAL; Restoring Heritage and Raising Hopes for Future. The New York Times. 2011-09-29,] [2013.04.27
*[http://files.meetup.com/5382802/CarnegieLibraries.pdf Carnegie Libraries] [2013. 04. 27.]
*[http://www.cr.nps.gov/nr/twhp/wwwlps/lessons/50carnegie/50setting.htm Carnegie Libraries: The Future Made Bright. Setting the Stage. Oktatási anyag.] [2013.04.27.]
165

szerkesztés