„Hétfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 2 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q1057471 adatába |
Új kép |
||
35. sor:
}}
*[[Bácsfalu]]
46 ⟶ 47 sor:
*[[Pürkerec]]
A
Kevésbé jómódú községek, csinos magyar templomokkal és iskolákkal s szépen épült házakkal. A [[románok]] rendesen a községnek a hegyre felnyúló felső részében, a magyaroktól elkülönülve laktak. ▼
Közigazgatásilag [[1950]] óta az első négy falu eggyé olvadt [[Négyfalu]] (románul Săcele, magyarul Szecseleváros) néven, a távolabbi három együttesen [[Tatrang]] községhez tartozik.▼
▲Kevésbé jómódú községek, csinos magyar templomokkal és iskolákkal s szépen épült házakkal. A [[románok]] rendesen a községnek a hegyre felnyúló felső részében, a magyaroktól elkülönülve laktak.
▲Közigazgatásilag [[1950]] óta
▲A [[Barcaság]] délkeleti szegletében, [[Brassó]]tól keletre, a [[Kárpátok]] lábánál fekvő hét település együttes neve.
==Története==
{{Képrészlet
'''Hétfalu''' nevét [[1366]]-ban, [[Törcsvár]] tartozékai közt említették először az oklevelekben. ▼
|Image = Brasso1910.jpg
|bSize = 400
|cWidth = 250
|cHeight = 188
|oTop = 282
|oLeft = 155
|Location = right
|Description = [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járása [[1910]]-ben
}}
Az oklevelekben Hétfaluról fennmaradt adatok szerint: [[1500]]-tól Hétfalut Brassó zálogbirtokaként szerepelt. [[1544]]-ben Hétfaluban már magyar iskolát talált a vizitáció. [[1649]]-ben A brassói főbíró a hétfalusi csizmásoknak és tabakoknak már engedélyezte az iparűzést, de azzal a feltétellel, hogy idegeneket nem taníthatnak ki mesterségükre. [[1652]]-ben pedig [[Apáca (település)|Apácával]] és [[Krizba|Krizbával]] együtt Hétfalu teljesen Brassó tulajdonába került. ▼
▲Az oklevelekben Hétfaluról fennmaradt adatok szerint: [[1500]]-tól Hétfalut [[Brassó]] zálogbirtokaként szerepelt. [[1544]]-ben Hétfaluban már magyar iskolát talált a vizitáció. [[1649]]-ben A brassói főbíró a hétfalusi csizmásoknak és tabakoknak már engedélyezte az iparűzést, de azzal a feltétellel, hogy idegeneket nem taníthatnak ki mesterségükre. [[1652]]-ben pedig [[Apáca (település)|Apácával]] és [[Krizba|Krizbával]] együtt Hétfalu teljesen Brassó tulajdonába került.
Hétfalu népessége többségében magyar, kisebb részben román. A magyarokat a szomszédos székelyek [[hétfalusi csángók]]nak nevezik, akik valószínőleg a [[11. század]]ban a [[Barcaság]]ban megtelepült magyar és besenyő határőrök leszármazottai, akiknek eredeti gyér népessége a kora [[Árpád-kor]]ban a Dél-[[Erdély]]ben lakó, [[Fehér vármegye]] területéről érkezett magyarokból (székelyekből) gyarapodott, és alaprétege a székelyek végső megtelepedését megelőzően vagy azzal egyidőben, a [[12. század]] vége–[[13. század]] eleje körül kialakult.▼
▲Hétfalu népessége többségében magyar, kisebb részben román. A magyarokat a szomszédos székelyek [[hétfalusi csángók]]nak nevezik, akik
Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, melynek egyes részeit a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban kezdték eladományozni, majd
[[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király Brassó városának zálogosította el. A zálogbirtok visszaváltása azonban a központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg, ezzel Brassó másfélszázados ellenkezés dacára jobbágysorba süllyesztette az egykor szabadalmas jogállású, határőrző Hétfalu lakosságát.
A [[erdélyi szászok|szász]] polgárság földesurasága társadalmi, gazdasági és egyházi elnyomás volt, és a hétfalusi csángók kultúrájában jellegzetes nyomokat hagyott; így például az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus vallás]] követését is. Vallásra nézve 1890 körül volt Hétfaluban 10.366 [[ágostai hitvallás]]ú és 9066 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti]] személy volt.
Hétfalu lakossága, mivel földje kevés volt, a szomszédos [[Erdélyi szászok|szász]] községekben vállalt munkát (feles bérleteket), emellett fakitermeléssel, és fuvarozással is foglalkozott.
Az [[1800-as évek]] második felében pedig – különösen a vasutak megépülése után – Hétfalu magyar és román
lakossága nagy arányban vándorolt ki [[Órománia|Óromániába]]. A hétfalusi csángók különösen [[Bukarest]]ben
alkottak erős diaszpórát, ahol a városi személyfuvarozást (bérkocsi, később taxi) az [[1930]]-as évekig nagyrészt ők látták el.
== Források ==
* {{Tekintő}}
* [[Árvay József (nyelvész)|Árvay József]]: ''A barcasági Hétfalu helynevei'' [1943)▼
* [[Kós Károly (néprajzkutató)|Kós Károly]]: ''Tájak, falvak, hagyományok'' (1976)▼
* [[A Pallas Nagy Lexikona]]
==Külső hivatkozások==
▲* [[Árvay József (nyelvész)|Árvay József]]: A barcasági Hétfalu helynevei [1943)
▲* [[Kós Károly (néprajzkutató)|Kós Károly]]:Tájak, falvak, hagyományok (1976)
*[http://www.erdely-szep.hu/Moldva/index.html Moldváról és a moldvai csángókról]
*[http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3478 Hétfalu
{{DEFAULTSORT:Hetfalu}}
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Brassó megye]]
[[Kategória:Románia történelme]]
| |||