Főmenü megnyitása

Módosítások

 
Báthory lemondott, a fejedelemség területe csatatérré vált és szinte teljesen elpusztult. Amikor [[1602]]-ben Bocskai István tiltakozott [[Giorgio Basta|Basta]] tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták, [[Prága|Prágába]] internálták, és csak két év múlva engedték haza. A Habsburg uralomból kiábrándulva bihari birtokaira húzódott vissza. A török területre menekült bujdosók nevében [[Bethlen Gábor]] arra biztatta, hogy álljon egy [[Habsburg-család|Habsburg]]-ellenes felkelés élére, s ehhez a török szövetségét helyezte kilátásba. Levelezésük a kassai főkapitány, Belgiojoso kezébe került, aki már régóta leste az alkalmat, hogy lecsapjon Bocskai Istvánra, és birtokait elkobozza. A végső veszélyben Bocskai István megnyerte Németi Balázs és Lippai Balázs hajdú kapitányt, így a hajdúk élén [[1604]]. [[október 14.|október 14-ről]] [[október 15.|október 15-ére]] virradó éjjel [[Álmosd]] és [[Bihardiószeg]] térségében döntő győzelmet aratott a császári sereg felett.
[[Kép:Bocskai and his hajdú warriors.jpg|jobbra|bélyegkép|Bocskay István a [[hajdúk]] élén]]
 
A [[hajdúk]] és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén indította meg Bocskai az idegen uralom elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos [[ellenreformáció]] miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. [[1605]] végére [[Magyarország]]nak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a fölkelők birtokában volt, miközben Bocskait [[1605]]. [[április 17.|április 17-én]] a [[szerencs]]i országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.
 
305

szerkesztés