„Alba Kör” változatai közötti eltérés

A Kör alapítói [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]], [[Henry David Thoreau]] és [[Schmitt Jenő Henrik]] szellemisége nyomán az [[erőszakmentesség]] legtágabban vett értelmezésével az antimilitarizmus - tehát többek között a katonai szolgálat vagy a fegyverhasználat elutasítása - mellett a természet és környezetvédelem képviseletére, a kulturális és gazdasági erőszak leleplezésére és visszaszorítására szerveződtek.

Az [[egyesület]] fővárosi alakulása után rövidesen országos szerveződéssé nőtt, számos helyi csoporttal és a 90-es évek végére 700 főt meghaladó taglétszámmal. Jelentősebb kérdésekben a szervezet közgyűlése határozott, míg a közgyűlések között ügyvivői testület irányította a Kört.

Az Alba Kör első nagyobb nyilvánosságot kapott akciója 1990 őszén a honvédelmi törvény módosítása előtti és közbeni lobbizása volt. Javaslataival sikerült elérnie, hogy a polgári szolgálat kérelmezése átláthatóbbá, a szolgálati körülmények pedig könnyebbé váltak (ekkor szűntek meg a bizottságok, amelyek - némiképp a régebbi [[abortusz]]-bizottságok mintájára és hangulatát idézve - a kérelmezők indokait vizsgálták).

A következő két évben, [[1991]]-[[1992]]-ben az Alba Kör - népszavazást[[népszavazás]]t kezdeményezve - aláírást gyűjtött a hadkötelezettség eltörlésének érdekében. A szükséges aláírás-számot nem sikerült elérniük (ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott az időközben kirobbant [[délszláv háború]]t kísérő fenyegetettség-érzet), az akció sajtónyilvánossága viszont hozzájárult, hogy a hadkötelezettség megszüntetésének lehetősége a közbeszéd részévé vált.

Az egyesület [[1994]]-től saját irodát nyitott az V. kerületi Balaton utcában (nem messze a Honvédelmi Minisztérium épületétől), az irodában jogsegélyszolgálatot működtetett polgári szolgálatot kérelmező, illetve katonai szolgálatot elutasító fiatalok számára. Ebben az évben az Alba Kör sikeresen pályázott az [[Európai Unió]] által finanszírozott PHARE demokrácia mikro-projektre, amelynek keretében 1994–95-ben többek között fotókiállítást rendeztek a [[Néprajzi MúzeumbanMúzeum]]ban a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] katonaság-megtagadásokról, és emberi jogi jelentés készült a magyarországi katonai szolgálatmegtagadás, valamint a polgári szolgálat helyzetéről.

A Kör tevékenysége és a médiában megjelenő kommunikációja[[kommunikáció]]ja jelentősen hozzájárult, hogy a polgári szolgálat kérvényezése egyre könnyebbé, a szolgálati kötelezettség fenntartása, hatósági betartatása pedig egyre nehezebbé vált hazánkban. Hosszas társadalmi és szakmai viták után 2004 novemberében, parlamenti határozat nyomán szűnt ment a békeidőbeli sorkötelezettség Magyarországon.

Megalakulásától kezdve a tevékenysége beszüntetéséig a szervezet minden évben megemlékezést (csendes virrasztást) tartott augusztus 5-6.-án, a [[Hirosima|hirosimai]] atomtámadás évfordulóján a budapesti [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth téren]]. (A bomba ledobása [[japán]] idő szerint [[1945]]. augusztus 6.-án, reggel történt, de az emlékezés egyidejűsége miatt a budapesti demonstráció már hamarabb, előző nap elkezdődött.) Nem csak a múltra, de a jelenre is érvényes, hogy jóvátehetetlen bűnt követ el minden állam, amely háborút indít, vagy az [[Agresszió (nemzetközi jog)|agresszió]] bármilyen eszközéhez nyúl - figyelmeztetett a Kör az évforduló kapcsán évről-évre.