Főmenü megnyitása

Módosítások

a
== Letelepítésük ==
[[Fájl:Debrecen-bocskai.jpg|280px|bélyegkép|jobbra|Bocskai szobra [[Debrecen]]ben]]
A 16. - [[17. század]] fordulóján kétféle hajdúról lehet beszélni. A '''királyi hajdúk''' havi két forintos zsoldban álltak az ország különböző végváraiban. Számuk 6-8000 körül lehetett. Emellett voltak a '''szabad hajdúk''', akik csak egy-egy meghatározott feladatra szerződtek le, és ha úgy adódott, nem kímélték a falvakat, nemesi udvarházakat sem. Az országgyűlés többször kitagadta őket, ők is megtagadták az országukat. Mások azonban nagyra tartották katonai képességüket, így a francia származású [[Heinrich von Dampierre]]{{linkiw|Heinrich von Dampierre|Heinrich von Dampierre|de}}, aki császári tábornagy volt a [[harmincéves háború]]ban, 2500 lovas hajdút szervezett meg, amelyet első osztályú felszereléssel láttak el, de zsoldot sokszor ők is keveset kaptak. Ezen áldatlan helyzetben a fordulat 1604 őszén következett be. A császártól '''megtámadott földesúr''', [[Bocskai István]], a hajdúkhoz fordult és hajdúkat kezdett toborozni, hogy felvehesse a harcot az ellene készül császári, székely és szerb csapatok ellen. A nemzetből kitagadottaknak földet és békés letelepedést kínált, ezzel sikerült bennük felébreszteni a nemzeti öntudatot. Bocskai számára az elit egységnek számító Dampierre hajdúk megnyerése jelentett nagy sikert.
 
A Dampierre hajdúk Bocskai mellé álltak, 1604. október 14-ről október 15-re virradó éjjel [[Álmosd]] és [[Bihardiószeg]] térségében döntő győzelmet arattak a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburg-ellenes felkelése, a [[Bocskai-szabadságharc]].
305

szerkesztés