Wikipédia

„Cenk” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Képek rendezése
Visszavontam 46.107.68.194 (vita) szerkesztését (oldid: 13525497)
1. sor:
{{Hegy infobox
| név = Cenk
| kép = TampabvTampalumina1.jpg
| képaláírás = A Cenk [[Brassó]]bólBrassóból
| magasság = 955
| hely = {{Románia}}, [[Brassó megye]]
| hegység = [[Keresztényhavas]], [[Keleti-Kárpátok]]
| relatív magasság = 350
| pozíciós térkép = Románia
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 38
| szélesség = ÉN
| hosszúsági fok = 25
| hosszúsági ívperc = 35
| hosszúság = KE
| legkönnyebb útvonal = felvonóval Brassóból
}}
[[Fájl:BrassóhegyVizmubrasso.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A ''Brașov'' feliratvízmű]]▼
 
[[Fájl:Braşov, Tâmpa - gondola lift .jpg|bélyegkép|jobbra|150px|A felvonó]]▼
A '''Cenk''' ({{románul|Tâmpa}}, {{németül|Zinne}} vagy {{nyelv|de|''Kapellenberg''}}, {{latinul|Mons Cinum}}) 955, más források szerint 957 vagy 960 méter [[tengerszint feletti magasság]]ú hegytömb, a [[Keresztényhavas]] északkeleti nyúlványa [[Brassó]] délnyugati részén, a város [[Belváros (Brassó)|történelmi központjától]] délkeletre. A főcsúcstól északkelet–délnyugati irányban húzódó nyereg végében egy 925 méter magas mellékcsúcs található. Főként [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]] épül fel. Területének zöme, 189 [[hektár]] természeti védelem alatt áll. Meredeken, több mint 350 méterrel magasodik a város fölé, a városkép meghatározó eleme. Szép kilátás nyílik róla Brassóra és a [[Brassói-medence|Brassói-medencére]].▼
[[Fájl:Brasovia1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Várfalmaradványok]]▼
[[Fájl:Arpad1.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Az egykori millenniumi emlékoszlop]]▼
[[Fájl:TurnulCizmarilor.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Az egykori Csizmadiák tornya megmaradt alapzata, a csúcsra vezető út aljában]]▼
[[Fájl:Bethlen Cave Brasov.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Bethlen-barlang]]▼
[[Fájl:SchutzenhausBancapiatrabv.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az egykori SchützenhausKőpad]]▼
[[Fájl:TampaVarf.jpg|A Cenkbélyegkép|jobbra|200px]]▼
[[Fájl:Râşnov E91.jpg|bélyegkép|jobbra|200px]]
[[Fájl:Schutzenhaus.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|Az egykori Schützenhaus]]
[[Fájl:Braşov sign behind.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|A ''Brașov'' felirat hátulról]]
▲A '''Cenk''' ({{románul|Tâmpa}}, {{németül|Zinne}} vagy {{nyelv|de|''Kapellenberg''}}, {{latinul|Mons Cinum}}) 955, más források szerint 957 vagy 960 méter [[tengerszint feletti magasság]]úmagasságú hegytömb, a [[Keresztényhavas]] északkeleti nyúlványa [[Brassó]] délnyugati részén, a város [[Belváros (Brassó)|történelmi központjától]] délkeletre. A főcsúcstól északkelet–délnyugati irányban húzódó nyereg végében egy 925 méter magas mellékcsúcs található. Főként [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]] épül fel. Területének zöme, 189 [[hektár]] természeti védelem alatt áll. Meredeken, több mint 350 méterrel magasodik a város fölé, a városkép meghatározó eleme. Szép kilátás nyílik róla Brassóra és a [[Brassói-medence|Brassói-medencére]].
 
==Nevének eredete==
Magyar neve minden bizonnyal összefügg a német ''Zinne'' névvel, míg román neve a „tompa”'tompa' jelentésű, [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű ''tâmp'' melléknév nőnemű alakjából való. A német ''Kapellenberg'' a rajta 1712 és 1737 között állt kápolna emlékét őrzi.
 
==Élővilága==
[[1595]]-ben, majd később minden komolyabb tűzvész (1689, 1731, 1860, 1880 és 1946) után [[bükk (növénynemzetség)|bükkel]] és [[Fenyők|fenyővel]] ültették be. A hegy különösen a lecsökkent élőhely miatt túlszaporodott [[Barna medve|barnamedvékről]] nevezetes. 2008-as adatok szerint a hegyen 45 medve él.<ref>[http://index.hu/bulvar/brasmed0801/ Városban ölt embert egy medve Romániában] – [[Indexindex.hu|Index]], 2008. augusztus 1.</ref> (Az optimális terület egy medve számára kb. 625 [[hektár]], tehát a hegy területének többszöröse.<ref>Sepsi Árpád – Kohl István: [http://mek.oszk.hu/06400/06464/06464.pdf Sepsi Árpád – Kohl István: ''A kárpáti barnamedvéről] {{pdf}}.'' (Kolozsvár, 1997), 13–14. oldalo.]</ref>) A medvék a Cenk mindkét oldalára rendszeresen lejárnak élelemért, kukákat borítanak fel, és az is előfordul, hogy emberre támadnak. Mivel összefügg a [[Keresztényhavas]] erdőségével, a [[hiúz]] és a [[farkas]] is gyakori vendégnek számít. Megtalálható rajta a Romániában honos lepkefajok 35%-a. Legértékesebb növényei az [[erdélyi májvirág]] és a ''Bromus marcensis'' nevű [[rozsnok]]faj.
 
==Utak a csúcsra==▼
* Az 1970-ben épült felvonó a vízmű közeléből viszi fel az utasokat a csúcsra és vissza.▼
* Ugyanonnan indul, de 2950 méter hosszan, 25 szerpentinen keresztül kanyarog a piros háromszöggel jelölt út, amelyet 1837-ben építettek. Megmászása kb. egy órát vesz igénybe.▼
* A leglátványosabb a ''Csigahegy''-től induló ''Fr. Gabony-lépcső'' (sárga háromszög), amelyet 1930–31-ben vágtak a sziklába és 2008-ban újítottak föl.<ref>[http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=actualitate&a=citeste&s_id=64467 ''Monitorul Expres'' 2008. július 30.]</ref>▼
* A ''Lovagok útja'' (kék jelzés) a [[Bolgárszeg]]ből indul, felvisz a Cenk nyergére, és a [[Keresztényhavas]] felé halad tovább.▼
* [[Rakodó-negyed|Rakodó]] felől egy gépkocsival is járható út visz föl a csúcsra.▼
 
==Története==
''Brassovia'' vára ismeretlen időben, de valószínűleg a [[12. század|12.]] vagy a [[13. század]]banszázadban épült. A [[tatárok]] [[1345]]-es és a [[Oszmán Birodalom|törökök]] 1421-es betörése idején falai közé menekült a város népe. [[Hunyadi János]] [[1447]]-ben szemrevételezte a várat, és elrendelte lebontását. [[1448]] és [[1453|53]] között, a városerőd építésével párhuzamosan nagy részét elbontották, bár gyakorlatilag bevehetetlen volt.▼
▲[[Fájl:Brasovia1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Várfalmaradványok]]
▲''Brassovia'' vára ismeretlen időben, de valószínűleg a [[12. század|12.]] vagy a [[13. század]]ban épült. A [[tatárok]] [[1345]]-es és a [[Oszmán Birodalom|törökök]] 1421-es betörése idején falai közé menekült a város népe. [[Hunyadi János]] [[1447]]-ben szemrevételezte a várat, és elrendelte lebontását. [[1448]] és [[1453|53]] között, a városerőd építésével párhuzamosan nagy részét elbontották, bár gyakorlatilag bevehetetlen volt.
 
A [[15. század]]banszázadban a hegy aljában épült fel a városerődhöz tartozó két őrtorony. A ''Késesek tornya'' a [[Takácsok bástyája (Brassó)|Takácsok bástyájától]] délre a keleti, a ''Csizmadiák tornya'' a nyugati városfal déli meghosszabbításához kapcsolódott. A [[18. század]]banszázadban elbontották őket. Az előbbiből semmi nem maradt, az utóbbiból az alapzat és a [[Posztóművesek bástyája (Brassó)|Posztóművesek bástyájához]] vezető falszakasz részletei.
 
A tetőn talán [[1696]]-ban keresztet állítottak, amelyre utalva a [[Latin rítusú katolikus egyház|katolikusok]] a hegyet ''Kreuzberg''-nek is hívták. Ennek helyén 1712-ben egy katolikus városatya, Johann Draudt [[Szent Leonárd]]-kápolnát építtetett (a patrónus megegyezett a korábbi várkápolnáéval). A kápolna szintén névadóvá vált, azonban a ''Kapellenberg'' név lényegesen tovább megmaradt. Ezt [[1737]]-ben egy földrengés megrongálta, és nem építették újjá.
 
A [[19. század]] folyamán a déli városfal mentén, a hegy aljában húzódó felső promenád a társasági élet fontos színterének számított.
 
A felső promenád nyugati végéhez, a Takácsok bástyája fölé a szász lövészegyesület építtette föl 1864–65-ben, Peter Bartesch tervei alapján az ún. ''Schützenhaus''-t (lövölde). Eredeti funkciója mellett hamar az elegáns brassói közönség legkedvesebb szórakozóhelyévé vált. Mellette vendéglő, tekepálya, 1898-tól pedig zenepavilon működött. [[1916]]-ban leégett. Helyén ma a [[Nicolae Rucăreanu Erdészeti Líceum]] található.▼
▲[[Fájl:Schutzenhaus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az egykori Schützenhaus]]
 
Az [[1940-es évek]] elején és a [[kommunizmus]] idején is születtek olyan tervek, amelyek a hegy alatt fúrt [[alagút]]talalagúttal kötötték volna össze a [[Rakodó-negyed]]et a Belvárossal.▼
▲A felső promenád nyugati végéhez, a Takácsok bástyája fölé a szász lövészegyesület építtette föl 1864–65-ben, Peter Bartesch tervei alapján az ún. ''Schützenhaus''-t (lövölde). Eredeti funkciója mellett hamar az elegáns brassói közönség legkedvesebb szórakozóhelyévé vált. Mellette vendéglő, tekepálya, 1898-tól pedig zenepavilon működött. [[1916]]-ban leégett. Helyén ma a [[Nicolae Rucăreanu Erdészeti Líceum]] található.
 
▲Az [[1940-es évek]] elején és a [[kommunizmus]] idején is születtek olyan tervek, amelyek a hegy alatt fúrt [[alagút]]tal kötötték volna össze a [[Rakodó-negyed]]et a Belvárossal.
 
===Emlékművek a Cenken===
====Orosz győzelmi emlékmű====
Az orosz intervenciós hadsereg [[1849]]-ben, a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar felkelők]] feletti győzelem emlékére [[obeliszk|kőobeliszket]] emeltetett, rajta a sárkányt legyőző oroszlán vasból készült szobrával és az ''Austria cum Russia unita – Rebellio devicta'' felirattal. Ezt 1861-ben, 1869-ben vagy [[1870]]-ben [[villám]]csapásvillámcsapás, [[George Bariţ]] emlékei szerint [[1861]]-ben emberi kéz pusztította el. Helyére kilátóerkélyt építettek.
 
====„Árpád-szobor”====
A [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millennium]] alkalmából a magyar kormány, [[Thaly Kálmán]] ötlete nyomán emlékoszlopot állított fel az ország négy „kapujában”. Ezek azt a célt voltak hivatottak szolgálni, „hogy valamint az ott lakó nemzetiségek, úgy az országba bejövő idegenek is lássák azokban a magyar állameszme kifejezését; lássák e feltűnőfeltünő helyen álló oszlopokról, hogy az ''magyar föld,'' melyre léptek; emlékeztessék azok a nemzetiségeket, hogy az ''magyar föld,'' melyen laknak, és valamennyi nemzetiségnek kijusson belőlük”.<ref>Thaly Kálmán: ''Az ezredévi országos hét emlékoszlop története.'' (Pozsony, 1898), 10. oldalo. Kiemelés az eredetiben.</ref> A Cenk csúcsára tervezett, 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] faragta, és megegyezett azzal, amelyet [[Dévény]]ben állítottak fel. A koncepció szerint az oszlop tetején álló, három és fél méteres alak, aki baljával [[Magyarország címere|magyar címeres]] pajzsra támaszkodva, jobbjában kivont karddal nézett a [[Tömösi-szoros]] felé, nem [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád]] volt, hanem egy névtelen [[Honfoglalás|honfoglaló]] vitéz, de a szobrot már a felavatását megelőző sajtóvitában „Árpád-szobornak” keresztelték el. Az elkészítés és a felállítás teljes költsége 22&nbsp;585 forintra rúgott.▼
▲[[Fájl:Arpad1.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Az egykori millenniumi emlékoszlop]]
▲A [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millennium]] alkalmából a magyar kormány, [[Thaly Kálmán]] ötlete nyomán emlékoszlopot állított fel az ország négy „kapujában”. Ezek azt a célt voltak hivatottak szolgálni, „hogy valamint az ott lakó nemzetiségek, úgy az országba bejövő idegenek is lássák azokban a magyar állameszme kifejezését; lássák e feltűnő helyen álló oszlopokról, hogy az ''magyar föld,'' melyre léptek; emlékeztessék azok a nemzetiségeket, hogy az ''magyar föld,'' melyen laknak, és valamennyi nemzetiségnek kijusson belőlük”.<ref>Thaly Kálmán: ''Az ezredévi országos hét emlékoszlop története'' (Pozsony, 1898) 10. oldal. Kiemelés az eredetiben.</ref> A Cenk csúcsára tervezett, 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] faragta, és megegyezett azzal, amelyet [[Dévény]]ben állítottak fel. A koncepció szerint az oszlop tetején álló, három és fél méteres alak, aki baljával [[Magyarország címere|magyar címeres]] pajzsra támaszkodva, jobbjában kivont karddal nézett a [[Tömösi-szoros]] felé, nem [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád]] volt, hanem egy névtelen [[Honfoglalás|honfoglaló]] vitéz, de a szobrot már a felavatását megelőző sajtóvitában „Árpád-szobornak” keresztelték el. Az elkészítés és a felállítás teljes költsége 22&nbsp;585 forintra rúgott.
 
Az egyedüli helység volt, ahol a szobor felállítását tüntetések és más incidensek kísérték. Az avatás előtt két hónappal az egy malomban tárolt alkotást ismeretlenek megrongálták. 1896. október 18-án, a dévényivel egy napon avatták fel. A kőtömböt a [[Rakodó-negyed|Honterus-völgyből]] drótkötélpályán emelték a helyére. Az eseményen beszédet mondott [[Perczel Dezső]] belügyminiszter és németül [[Friedrich Müller (1828–1915)|Friedrich Müller]] [[nagyszeben]]i [[Erdélyi szászok|szász]] püspök is. A [[feketeszászok]] nem ellenezték a szobrot, sajtójukban úgy állították be a magyar millenniumi ünnepségeket, mint amelyek szelleme nem irányul a nemzeti kisebbségek ellen. A [[Zöldszászok|zöldszász]] és román lapok azonban felháborodással reagáltak a város fölé magasodó honfoglaló vitéz tervére, és mindvégig nem tértek napirendre felette. Az avatás napján a zöldszász érzelműek ablakukba szász zászlót tűztek, a románok pedig egy [[román ortodox egyház|ortodox]] ünnep ürügyén román zászlókkal vonultak fel.
 
Felavatása után a hivatalos magyar nemzeti ünnepségek állandó helyszínévé vált. 1901-ben egy ismeretlen rálőtt. 1913 szeptember végén Ilie Cătărău (egyes források szerint [[besszarábia]]i diák, mások szerint valójában Katarov nevű bolgár, vagy éppen orosz ügynök) és Eliad Cotofan [[tulcea]]i bokszoló bombatámadást intézett ellene, amelyben talapzata súlyosan megsérült. Másnap a [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] plébános imát mondott, mások nemzeti tartalmú verseket szavaltak tövében, hogy szimbolikusan mintegy „újraszenteljék”. Néhány hónappal később, egy hatalmas viharban összedőlt. Talapzatát az [[I. világháború]]ban, 1916-ban a román hadsereg hordta el.
 
Maradványait előbb a [[Régi brassói városháza|városi történeti múzeum]] pincéjében őrizték, fejét 2002-ben a [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház|magyar evangélikus egyház]] brassói központi hivatalában állították ki.
 
====20. század====
Az [[1946]]-os tűzvész után nem sokkal, [[1950]]-ben a várost ''Sztálinváros'' névre keresztelték át. Ennek alkalmából fenyőkből kirakták rajta [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] nevét. A feliratot a növényzet később körülnőtte, de télen még ma is láthatók az ''alin'' betűk. Az [[1970-es évek]] elején az egykori Árpád-szobor helyére [[Románia zászlaja|román zászlót]] tűztek ki. [[2004]]-ben a kilátóterasz előtt [[Hollywood]]ot idéző ''Brașov'' feliratot, mellette pedig lézerreflektorokat helyeztek el.<ref>[http://www.brasso.ro/print.php?blapid=2251 www.brasso.ro]</ref>▼
▲[[Fájl:Brassóhegy.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A ''Brașov'' felirat]]
▲Az [[1946]]-os tűzvész után nem sokkal, [[1950]]-ben a várost ''Sztálinváros'' névre keresztelték át. Ennek alkalmából fenyőkből kirakták rajta [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] nevét. A feliratot a növényzet később körülnőtte, de télen még ma is láthatók az ''alin'' betűk. Az [[1970-es évek]] elején az egykori Árpád-szobor helyére [[Románia zászlaja|román zászlót]] tűztek ki. [[2004]]-ben a kilátóterasz előtt [[Hollywood]]ot idéző ''Brașov'' feliratot, mellette pedig lézerreflektorokat helyeztek el.<ref>[http://www.brasso.ro/print.php?blapid=2251 www.brasso.ro]</ref>
 
▲==Utak a csúcsra==
▲[[Fájl:Braşov, Tâmpa - gondola lift .jpg|bélyegkép|jobbra|150px|A felvonó]]
▲* Az 1970-ben épült felvonó a vízmű közeléből viszi fel az utasokat a csúcsra és vissza.
▲* Ugyanonnan indul, de 2950 méter hosszan, 25 szerpentinen keresztül kanyarog a piros háromszöggel jelölt út, amelyet 1837-ben építettek. Megmászása kb. egy órát vesz igénybe.
▲* A leglátványosabb a ''Csigahegy''-től induló ''Fr. Gabony-lépcső'' (sárga háromszög), amelyet 1930–31-ben vágtak a sziklába és 2008-ban újítottak föl.<ref>[http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=actualitate&a=citeste&s_id=64467 ''Monitorul Expres'' 2008. július 30.]</ref>
▲* A ''Lovagok útja'' (kék jelzés) a [[Bolgárszeg]]ből indul, felvisz a Cenk nyergére, és a [[Keresztényhavas]] felé halad tovább.
▲* [[Rakodó-negyed|Rakodó]] felől egy gépkocsival is járható út visz föl a csúcsra.
 
==Építmények, látnivalók==
73 ⟶ 75 sor:
* A sétány padjai között egy az idő által kikezdett régi kőpad. A legenda szerint a kő, amelyből készült, 1817-ben gördült le a hegyoldalon, maga alá temetve egy szerelmespárt.
* Egy másik kőpad a Gabony-lépcső aljában áll. Ezt Oskar Alesius városi szenátor emlékére állították.
 
== Képek ==
<gallery>
▲Fájl:TampaVarf.jpg|A Cenk
Fájl:Vizmubrasso.jpg|A vízmű
▲Fájl:TurnulCizmarilor.jpg|Az egykori Csizmadiák tornya megmaradt alapzata, a csúcsra vezető út aljában
▲Fájl:Bethlen Cave Brasov.jpg|A Bethlen-barlang
Fájl:Bancapiatrabv.jpg|Kőpad
</gallery>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetekforrások}}
 
==Források==
* {{Orbánbalázs|[http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/360.html Orbán Balázs: ''A CzenkSzékelyföld leírása'']}}
* Sextil Puşcariu: [http://www.scribd.com/doc/3064961/PuscariuSextil-Brasovul-De-Alta-Data Sextil Puşcariu: ''Braşovul de altădată].'' (Braşov, 2001) {{ro}}]
* Bálint Varga-Kuna: ''Celebration & Conflict. The Reception of the Hungarian Millenial Memorials in Theben and Kronstadt.'' (Saarbrücken, 2008)
* [http://jupiter.elte.hu/brassocenk/cenk.htm Leírás és fényképek a várról] {{hu}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* Keöpeczi Sebestyén József: [http://eda.eme.ro/handle/10598/8765 Keöpeczi Sebestyén József: ''A Cenk-hegyi Brasovia-vár temploma.'' Kolozsvár, 1940] {{pdf}} (Kolozsvár, 1940) ▼
{{commonskat|Tâmpa}}
▲* Keöpeczi Sebestyén József: [http://eda.eme.ro/handle/10598/8765 A Cenk-hegyi Brasovia-vár temploma] {{pdf}} (Kolozsvár, 1940)
 
{{portál|Erdély|-|földrajz||}}
 
[[Kategória:Barcasági-hegyek]]
[[Kategória:Brassó]]
[[Kategória:Románia hegyei, hegységei]]
 
{{Link FA|ro}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cenk”