|
'''Giorgio Basta''' ([[1550]]. [[január 30.]], [[Roccaforzata|Rocca]] – [[1607]] [[Bécs]]) német-római császári hadvezér.
Basta [[albánok|albán]] származású volt, pontosabban egy [[ItáliaOlaszország történelme|Dél-Itáliában]] élő albán eredetű népcsoport, az [[arberesek]] népéből került ki. Ezek az albánok a török terjeszkedés miatt menekültek olasz területre, ahol szabadon gyakorolhatták keresztény vallásukat, míg a legtöbb albán muszlim hitre tért át.
Zsoldosként harcolt [[Németalföld]]ön és [[Franciaország]]ban. Részt vett a [[németalföldi szabadságharc]]ban a [[hollandok|holland]] felkelők ellen vívott harcban is. [[1590]]-ben belépett [[II. Rudolf német-rómaimagyar császárkirály|II. Rudolf]] [[Nyugati császárok listája|császár]] hadseregébe, ahol csakhamar a tábornokságig vitte. [[1598]]-ban a császár megbízottjaként [[Erdély]]be ment a [[Báthory Zsigmond]] lemondását követő zavarok lecsillapítására. [[Miriszló]]nál szétverte a havasalföldi-kozák sereget és székely szövetségeseiket, mert az erdélyi rendek féltették önállóságukat [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]]tól havasalföldi fejedelemtől. [[1599]]-ben a fejedelemségre törekvő fiatal [[Báthory András]] bíborost megölette. [[1601]]. augusztus 3-án [[Vitéz Mihály|Mihály]] havasalföldi vajdával együtt [[Magyargoroszló|Goroszló]]nál megverte [[Báthory Zsigmond]] seregét, s nemsokkal később, még ez év augusztus 19-én - valószínűleg azért, mert veszélyes ellenfelét látta benne - megölette [[ Vitéz Mihály|Mihály]] vajdát is, s a maga kezébe ragadta az uralmat. Uralma alatt [[Erdély]] a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve. Kegyetlenkedéseinek [[Bocskai István]] felkelése vetett véget [[1604]]-ben, a király Erdélyből visszahívta és Bocskay ellen küldte, akit [[1604]]. [[november 14.|november 14-én]] [[Osgyán]]nál, majd november 24-én Erdélynél megvert. [[1606]]-ban, amikor megkötötték a törökkel a [[Zsitvatoroki béke|zsitvatoroki békét]], Basta visszavonult a magánéletbe.<ref name="pallas">[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/011/pc001106.html#1 ''Básta György''], A Pallas nagy lexikona</ref>
Basta felismerte [[Erdély]] fontosságát a monarchiára nézve, s azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki.<ref name="pallas"/> Basta Erdélyt "''oly kegyetlenül dirigálá, vagy inkább rontá, pusztítá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek''".<ref>Nagyajtai Cserei Mihály históriája (1661-1711).Pest, 1852.</ref>
Írt két hadtudományi munkát: „II maestro di campo generale de Governo della cavalliera”, melyek közül az első 1606., a második 1612. jelent meg. Németre fordította Bryms 1614-1617.<ref name="pallas"/>
|
