„Bocskai István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Embryo (vitalap | szerkesztései)
Embryo (vitalap | szerkesztései)
60. sor:
A [[hajdúk]] és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén indította meg Bocskai az idegen uralom elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos [[ellenreformáció]] miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. [[1605]] végére [[Magyarország]]nak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a fölkelők birtokában volt, miközben Bocskait [[1605]]. [[április 17.|április 17-én]] a [[szerencs]]i országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.
 
Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal.

A Porta [[Bocskai István koronája|koronát]] adományozott Bocskainak, de a segítség ürügyén további területeket akart magának foglalni. Az [[1606]] végén megkötött [[bécsi béke (1606)|bécsi béke]] biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint a hét tiszai vármegyét ([[Szabolcs vármegye|Szabolcs]], [[Szatmár vármegye|Szatmár]], [[Bereg vármegye|Bereg]], [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Zemplén vármegye|Zemplén]], [[Ugocsa vármegye|Ugocsa]]) Bocskai élete tartamára Erdélyhez csatolta. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített [[zsitvatoroki béke]] a tizenöt éves török háborúnak is véget vetett.
 
A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét István kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelységnek is biztosította korábbi kiváltságait.
 
==Halála==
Bocskay súlyosan beteg lett és betegségének utolsó időszakában az volt a meggyőződése, hogy volt bizalmasa [[Káthay Mihály]] <ref>[http://szelence.com/katai/index.html Ha kérdi Isten, Káthay, tetőled...], szelence.com</ref> megmérgezte őt, és ez okozza testi bajait. Halálát a hajdúk is mérgezésnek tulajdonították, és az 1606. szeptemberében bebörtönzött Káthayt gyanúsították ők is, ezért a fejedelem halála után felkoncolták. Bocskai halálának oka azonban – az egykorú történetírók tanúsága szerint – vízibetegség volt.<ref>[http://gyorkos.uw.hu/tizenoteves/1606/1606.htm Az 1606-os év hadiesemények Magyarországon], gyorkos.uw.hu</ref>
 
Végrendeletében a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot.