„Perszephoné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rossetti |
a szövegrendezés: Kulturális vonatkozások szakasz, átfogalmaz |
||
1. sor:
[[Fájl:Dante Gabriel Rossetti - Proserpine.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Dante Gabriel Rossetti]]: ''Perszephoné'']]
'''Perszephoné''' (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: ''Proserpina'', neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is<ref>New Larousse Encyclopedia of Mythology</ref>) a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] a termékenység, a termés
[[Homérosz]] nem említi, hogy Démétérrel bármilyen rokoni kapcsolatban lenne. [[Hésziodosz]] írja le úgy, mint Démétér leánya.▼
Hádész kérte Zeuszt, engedje hozzá feleségül Perszephonét, de Zeusz erre nem adott határozott választ.
Vitatott, hol rabolta el
Démétér csak úgy volt hajlandó visszatérni a feladatához, ha Perszephoné az év kétharmad részét vele, és csak a maradékot tölti az [[Alvilág]]ban, Hádésszal.
13 ⟶ 11 sor:
Perszephoné ettől kezdve az alvilág úrnője: gyakorta megengedi a jó, arra méltó embernek, hogy az általa szeretett elhunytat visszavigye a felszínre.
Példaként [[Orpheusz]]nak
Perszephoné mítosza érthetővé tette az ókori görögök számára, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában, majd fordul termőre ősszel. Más értelmezés szerint Perszephoné leszállása az alvilágba a föld alatti silókban tárolt magok útját szemléltette.
==Kulturális vonatkozások==
▲[[Homérosz]] nem említi, hogy Perszephoné Démétérrel bármilyen rokoni kapcsolatban lenne. [[Hésziodosz]] írja le úgy, mint Démétér leánya.
Amikor [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] a görögök uralma alatt állt, Perszephonét az Egyiptomban [[Ízisz]] néven ismert istennővel azonosították.
A mítosz [[Ovidius]]: ''Metamorphoses''-ében
==Jegyzetek==
|