Főmenü megnyitása

Módosítások

a
{{Bővebben|A török kiűzése Magyarországról}}
Buda visszafoglalása után sor kerülhetett [[Magyar Királyság|Magyarország]] és az [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] területének teljes meghódítására.<ref>Magyarország formálisan az osztrák uralkodó főherceg birtoka volt, nem tekintették önálló országnak, az ország úgynevezett „felszabadítása” után területét a [[Habsburg Birodalom|Habsburgok]] meghódított területnek tekintették, a földbirtokokat nem a középkori, történelmi magyar családoknak, hanem a Habsburg-hű osztrák és magyar nemeseknek adományozták, új főnemesi osztályt (mai szóval ''„klientúrát”'') építve ezzel.</ref> [[1687]] áprilisában a bécsi Haditanács déli irányú támadást határozott el. Károly herceg fővezér a {{formatnum:40000}} főnyi főerővel a [[Duna]] mentén [[Eszék]]ig vonult, egy második, {{formatnum:20000}} főnyi hadsereg, [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel]] bajor választófejedelem (1662–1726) parancsnoksága alatt eközben [[Szolnok]]ról a [[Tisza]] mentén [[Pétervárad]] felé menetelt. Július közepén a két sereg a [[Duna|Dunánál]] találkozott. A {{formatnum:60000}} főnyi oszmán haderő, [[Szulejmán nagyvezír|Szulejmán pasa]] [[vezír (török)|nagyvezír]] parancsoksága alatt [[Eszék]]ről kiindulva átkelt a [[Dráva|Dráván]], és megtámadta a [[Mohács]] környékére visszavonult császári haderőt. Rossz hadvezéri döntése azonban lehetővé tette, hogy a császáriak általános ellentámadását. [[augusztus 12.|Augusztus 12-én]] a [[nagyharsányi csata|nagyharsányi csatában]] (amelyet ''második mohácsi csatának'' is neveznek) [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]], Miksa Emánuel választófejedelem, és [[Savoyai Jenő]] herceg vezette rohamozó csapatok megsemmisítő vereséget mértek a török hadra. A vereség politikai bomlást idézett elő az [[Oszmán Birodalom]]ban, [[IV. Mehmed oszmán szultán|IV. Mehmet szultán]] kivégeztette Szulejmán nagyvezírt, de a lázadók őt magát is megbuktatták és börtönbe vetették. Helyére öccse, [[II. Szulejmán oszmán szultán|II. Szulejmán]] került.
[[Kép:Battle of Mohács 1687.jpg|jobbra|bélyegkép|A "második" mohácsi csata 1687-ben]]
 
Az [[Oszmán Birodalom]] megingását kihasználva Károly herceg csapatai [[Magyar Királyság|Magyarország]] nagy területeit hódították meg. Bevették [[Eszék]]et, [[Valpó]]t, [[Pétervárad]]ot, [[Károlyváros]]t, <!--[[Illók]]ot,--> [[Pozsega|Pozsegát]], [[Várpalota|Várpalotát]] és [[Eger]]t. Császári ellenőrzés alá vonták [[Szlavónia|Szlavóniát]] és az egész [[Erdélyi Fejedelemség]]et. Károly herceg [[Balázsfalva|Balázsfalván]] lemondatta [[II. Apafi Mihály]] [[erdélyi fejedelmek listája|fejedelmet]]. Magyarországon megbukott a törökbarát politikai irányzat. A [[pozsony]]i magyar [[országgyűlés]]en a magyar nemesség lemondott [[szabad királyválasztási jog]]áról és az [[Aranybulla]] ''[[ellenállási záradék]]áról''. Törvénybe iktatta a [[Habsburg-ház]] örökös trónutódlási jogát, és [[1687]]. [[december 9.|december 9-én]] [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] fiát [[I. József magyar király|I. József]] néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királlyá]] koronázták. A magyar nemzeti királyság formálisan is megszűnt.
 
305

szerkesztés