„Bocskai István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Embryo (vitalap | szerkesztései)
Embryo (vitalap | szerkesztései)
56. sor:
[[1592]]-től váradi kapitány és a törökellenes párt egyik vezéralakja. Unokabátyja, [[Báthory Zsigmond]] fejedelem nevében [[1595]]-ben ő kötötte meg a török elleni szövetséget [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] császárral, ahogy a törökkel való szakítást ellenző politikai párt megtörésében is ő volt a fejedelem fő támasza. [[1595]]-ben fővezérlete alatt az erdélyi és [[havasalföld]]i haderő [[Gyurgyevó]]nál nagy győzelmet aratott a török seregen. Az ígért császári segítség azonban elmaradt, Erdély pedig egymaga a török erejének nem tudott ellenállni.
 
Báthory lemondott, aaz erdélyi fejedelemség területe csatatérré vált és szinte teljesen elpusztult. Amikor [[1602]]-ben Bocskai István tiltakozott [[Giorgio Basta|Basta]] tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták, [[Prága|Prágába]] internálták, és csak két év múlva engedték haza. A Habsburg uralomból kiábrándulva bihari birtokaira húzódott vissza. A török területre menekült bujdosók nevében [[Bethlen Gábor]] arra biztatta, hogy álljon egy [[Habsburg-család|Habsburg]]-ellenes felkelés élére, s ehhez a török szövetségét helyezte kilátásba. Levelezésük a kassai főkapitány, [[Barbian Belgiojoso]] kezébe került, aki régi ellenségeként már régóta leste az alkalmat, hogy lecsapjon Bocskai Istvánra, és birtokait elkobozza. A végső veszélyben Bocskai István megnyerte Németi Balázs és Lippai Balázs hajdú kapitányt, így a hajdúk élén [[1604]]. [[október 14.|október 14-ről]] [[október 15.|október 15-ére]] virradó éjjel [[Álmosd]] és [[Bihardiószeg]] térségében döntő győzelmet aratott a császári sereg felett. Bocskai október 15-e után bevonult Debrecenbe és Váradra, s Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgiojoso felett. Bocskai 1604. november 11-én vonult be Kassára. Ezután Kelet-Magyarország is Bocskai kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra. A szabadságharc kiszélesedett.
[[Kép:Bocskai and his hajdú warriors.jpg|jobbra|bélyegkép|Bocskai István a [[hajdúk]] élén]]
A kóborló [[hajdúk]] és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok az idegen Habsburg uralom ellen vívták szabadságharcukat. Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos [[ellenreformáció]] miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. [[1605]] végére [[Magyarország]]nak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a fölkelők birtokában volt, miközben Bocskait [[1605]]. [[április 17.|április 17-én]] a [[szerencs]]i országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.