„Nátrium” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis pontosítás, de ráférne egy alapos tatarozás |
|||
1. sor:
{{Nátrium/Táblázat}}
A '''nátrium''' (nyelvújításkori magyar nevén '''szikeny''') a [[periódusos rendszer]] egy [[kémiai elem]]e. [[Vegyjel]]e '''Na''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 11. Az I. főcsoportba, az [[alkálifémek]] közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot sárgára festi. Reakcióképessége nagy, a vízzel rendkívül heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, ezért inert
== Története ==
A nátrium egyik vegyületét, a [[Nátrium-karbonát|szódát]] (Na<sub>2</sub>CO<sub>3</sub>) már régóta ismerték a kémikusok.
[[Humphry Davy]] 1808-ban jelentette be, hogy a szódából nyert
==
[[Fájl:Flametest--Na.swn.jpg|bélyegkép|balra|150px|A nátrium lángfestése]]
A nátrium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, nagyon reakcióképes [[Fémek|fém]], jó elektromos vezető.
Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben elemi állapotban nem, csak [[vegyület]]eiben fordul elő. Az elemi nátrium a [[Bunsen-égő]] lángjába tartva a lángot sárgára színezi. A vízbe dobott nátrium, a víz tetején gyorsan keringve, heves hidrogéngáz ([[hidrogén|H<sub>2</sub>]]) képződéssel járó reakció során (mely az [[exoterm reakció]] során fejlődő hőtől meggyullad) maró tulajdonságú nátrium-hidroxiddá alakul. A kísérlet elvégzésénél ez a heves „úszkálás” látható, ami egyébként az első csoport elemeire jellemző (a [[hidrogén]]t kivéve ).
60. sor:
== Óvintézkedések ==
Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában ''erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes'' amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony [[Szénhidrogének|szénhidrogén]], például [[petróleum]] alatt történik
Ártalmatlanítása [[metanol]]lal vagy [[etanol]]lal történik.
|