„Artikulációs fonetika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bogyeszka (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „==Artikulációs fonetika== Az artikulációs fonetika a fonetika egy részterülete, amely fiziológiai megközelítésben vizsgálja az emberi beszédet. Azt kuta…”
Címke: HTML-sortörés
 
Bogyeszka (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
7. sor:
===A beszédhangok képzése===
====A tüdő működése====
Háromféleképpen képezhetünk hangot a [[légzés]] szempontjából: <br />
 
1. kiáramló levegővel (magyarban is ez a szokásos) <br />
2. beszívott levegővel ([[indulatszó|indulatszavak]] ejtése a magyarban lehetséges így is) <br />
3. levegőáramlás nélkül (magyarban a nemtetszést kifejező cc-féle hangzás) <br />
====A hangszalagok működése====
Különböző hangokat tudunk létrehozni a hangszalagok működésének szempontjából: <br />
 
1. zöngés hangok<br />
2. zöngétlen hangok<br />
19 ⟶ 21 sor:
5. suttogott hangok<br />
====Az üregrendszerek sajátosságai====
Az üregrendszer szerint is különbözőképpen képezhetünk hangokat: <br />
 
1. [[szájüreg|szájüregen]] át távozó levegővel ejtett hangok: [[orális hang|orális hangok]] <br />
2. orrüregen át távozó levegővel ejtett hangok: [[nazális hang|nazális hangok]] <br />
3. a száj- és orrüregen át egyidejűleg távozó levegővel ejtett hangok: nazoorális hangok<br />
====A nyelv mozgása====
A [[nyelv]] mozgása szerint is különféle hangok hozhatóak létre: <br />
 
1. a nyelv függőleges mozgása szerint<br />
2. a nyelv vízszintes irányú mozgása szerint<br />
3. a nyelv különböző részei is végezhetnek mozgásokat: a nyelv hegye, párkánya vagy a nyelvhát egyes területei<br />
====Az ajkak működése====
Az ajkak működése főként a magánhangzók és egyes mássalhangzók artikulációjában játszik fontos szerepet. <br />
 
1. az ajkak széthúzódhatnak vízszintes irányban<br />
2. változhat a felső és az alsó ajak távolsága<br />